Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

Tartalommutató XX. X. V. FEJEZET. A csalárd és vétkés bukás, I 14—416. §-ok. Lap 1. Fizetésképtelen az, aki üzlete menetét csakis heti t 5 %-os kosztpénzek felvételével tudta fenntartani és a kosztpénzek legnagyobb részét is az előzőleg felvett kölcsönök kamatai fedezésére kellett fordítania. — II. Elvileg a csalárd vagy vétkes bukás mellett a közönséges csalás megállapításának nincs törvényi akadálya. A csalárd bukásnak in fraudem creditorum-ja nem azonos az egyes hitelező ellen használt személyt személyesen megtévesztő fondorlattal; a csalárd bukásnál a tettes a saját vagyonával rendelkezve, a tömegtől vagyont elvon, azt csökkenti — a közönséges csalásnál ellenben az egyes hitelezőnek vagyonában okozott kár legtöbbször a tömegvagyont gyarapítja s a quota szerint való kielégítést emeli; a csalárd bukásnál a kár bekövetkezése nem is tényálladéki elem. holott a közönséges csalás befejezett formájában az. A vétkes bukás esetét kimeríti már maga a jóhiszemű új adósságcsinálás is. amelyhez viszonyitva a megtéveszti) fondorlat, a károkozás és a jogtalan vagyoni haszon szerzésére irányuló célzat oly többlet, amelynek fölszívódása már csak azért is lehetetlen, mert a súlyosabb bűncselekmény nem olvadhat bele a kisebbe.. XXXVI. EEJEZET. Más vagyonának megrongálása. 119. §. 56. A Btk. 419. §-a nem a 118. §-ban meghatározott vagyonrongálásnak súlyosabban büntetendő esete, hanem hivatalból üldözendő önálló bűntett, amelynek úgy ingó. mint ingatlan vagyon is lehet a tárgya 84 XLII. EEJEZET. A hivatali és ügyvédi büntettek és vétségek. 462. §. 89. Hivatali sikkasztás bűntettét követi el a villamosvasúti kalauz, aki a kézhezvett viteldíjért azért nem adott ki menetjegyet, hogy a viteldíjat magának megtartsa. Befejezett sikkasztás. ' 126 467. §. 88. Megvesztegetés bűntettében bűnös a villamosvasúti kalauz, aki 8 f jutalom fejében az utasnak elengedte a 14 f értékű jegy megváltását. Az utas. mint felbujtó felelős 125 168. §. 76. A Btk. 168. §-ában foglalt jogszabály kizárólag a bírói hatalmat a maga teljességében gyakorló és az államfő kinevezése alapján álló ítélőbíróra alkalmazható 115