Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

Büntetőjogi Döntvénytár. tályban volt valamely büntetőjogegységi vagy teljesülési döntvénynél szigorúbb rendelkezést tartalmaz, a cselekmény elbírálásúnál az utóbb hozott teljesülési döntvényt kell alkalmazni. Indokok: I. A kii\ Kúria az 4927 január hó 14. napján tartott teljes-ülésében hozott 94. sz. 7W-ban az 59. sz. TÜH megváltoztatásával kimondotta, hogy az ú. n. korrekcionalizáció folytán vétséggé nyilvánított cselekményekre nézve az elévülés a Btk. 106. igában a bűnteltekre vonatkozóan meghatározott időtartam elteltével zárja ki a bűnvádi eljárást. Ennek a döntvénynek — az 1912 : LIV. tc. 75. §-ának 2. bekezdése értelmében — 1927. évi március hó 11-én történt hatálybalépése után a kir. Kúriának II. számú büntető tanácsa 1927. évi május hó 4. napján a B. II. 8095/25. 1925. sz. alatt hozott ítéletével a pécsi kir. ítélőtáblának azt az ítéletét, amely szerint a kir. ítélőtábla a határozatának meghozatalakor még hatályban volt 59. sz. teljes-ülési határozat alapján Magyar Ferenc és Magyar József vádlottakat a terhükre rótt, a Btk. 92. §-ának alkalmazásával minősített súlyos testi sértés vétségének vádja alól a Bp. 385. §. 1. c) pontja alapján (elévülés okából) megsemmisítette és ezeket a vádlottakat felmentette, a Bp. 385. §. 1. c) pontjában meghatározott semmisségi okból megsemmisítette, az elévülést az időközben hatályba lépett 94. sz. TÜH értelmében nem állapította meg s a vádlottakat elítélte. A kir. Kúria I. sz. büntető tanácsa egy hasonló esetben az. 1927. évi november hó 29. napján B. I.°3126/7. 1926. sz. a. kelt ítéletével viszont a vádlottat a Bp. 326. §. 3. pontja értelmében, tekintettel a cselekmény elkövetésekor még hatályban volt 59. sz. TÜH-re s Ggyelemmel a Btk. 2. §-ára elévülés okából fölmentette. A 94. sz. 7 ÜH-l a kir. Kúria az adott esetben a Btk. 2. §-a értelmében azért nem találta alkalmazhatónak, mert az 59. sz. TÜH a cselekmény elkövetése óla hatályba lépett 94. sz. TÜHben foglaltnál enyhébb jogszabályt foglal magában. A koronaügyész elvi ellentétet látván fennforogni e két határozat közölt, a kir. Kúria elnökéhez előterjesztést tett a jogegységi tanács egybehívása iránt. A kir. Kúria elnöke szükségesnek tartván a vitás elvi kérdés egyöntetű eldöntésének biztosítását, a jogegységi tanácsot egybehívta s az elvi kérdést a következőképpen szövegezte meg: «Ha a büntelendő cselekmény elkövetésétől az ítélethozásáig terjedő időben olyan büntető jogegységi vagy teljes-ülési törvény