Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)
68 Büntetőjogi Döntvénytár. láb alól eltelte és cselekménye nyomait akképen, hogy a meggyilkoltat szappannak főzte ki, eltüntette; továbbá, hogy a nála lakó S. Ferencnét öngyilkosságba kergette, jogsérelmet szenvedett, amely jogsérelem fejében pénzbeli elégtételt igényelni jogosult ugyan, mégis a fó'magánvádló társadalmi állására és a teljesen vagyontalan vádlott kereseti és vagyoni viszonyaira, úgy a fó'magánvádló vagyoni helyzetére tekintettel, a kir. Kúria az alsóbíróságok által megállapított pénzbeli elégtétel összegét túlmagasnak találta és annak összegét a rendelkező részben meghatározott és e heh ült a felek vagyoni viszonyaival és az okozóit jogsérelem nagyságával kellő arányban állónak talált összegre szállította le. = Ugyanígy: BDtár XIX. 28. 27. Valamely kijelentés értelmének a megállapításánál nem az a döntő, hogy a kijelentésnek milyen más egyéb értelem is tulajdonítható, vagy hogy a kijelentést megtevő annak milyen értelmet kívánt tulajdonítani, hanem egyedül az, hogy annak a kijelentésnek a fültanúi az adott körülmények között minő értelmet tulajdoníthatnak és azt hogyan joghatják fel. Tr, . ' ' (Kuna 1926 nov. 24. B I. 1379/1925. sz. Indokok: Irányadó tényállás szerint, a vádlottá korcsmában többek jelenlétében azt a kijelentést tette, hogy «a mai kormány rosszabb, mint a kommunista kormány, nem csinál semmit, tőlünk veszi el a fizetést)). Az alsóbbfokon eljárt bíróságok a vádlottnak ezt a kijelentését a kir. kormány sérelmére nyilvánosan elkövetett becsületsértés vétségének minősítették, abból indulva ki, hogy a vádlott, előadása szerint, a fizetés elvétele alatt, tanítói járandóságának az állami pénzügyek rendezésével kapcsolatos leszállítását értette, tehát ez által a kir. kormány ellen rágalmazás vétségét kimerítő tényállást nem használt, viszont a kommunista kormánynyal történt összehasonlítás és párhuzamba állítás, a kir. kormányra csupán lealacsonyító, megszégyenítő és megbecstelenítő kijelentés, de tényállítást nem foglal magában. A kir. főügyésznek az ítélet ezen minősítő rendelkezése ellen bejelentett semmisségi panaszát, a kir. Kúria alaposnak ismerte fel. Valamely kijelentés értelmének a megállapításánál ugyanis nem az a döntő, hogy a kijelentésnek milyen más egyéb érlelem is tulajdonítható, vagy hogy a kijelentést megtevő annak milyen értelmet kívánt tulajdonítani, hanem egyedül az, hogy annak a
