Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)
58 Büntetőjogi Döntvénytár. valamely sajtó útján elkövetett bűncselekményre a St. rendelkezései nem nyernek alkalmazást, nem zárja ki annak a súlyosabb büntetési tételnek alkalmazását, amely arra az esetre irányadó, mikor a cselekmény nyomtatvány útján követtelik el. — III. A Btk. 172. §-ának második bekezdése a Magyarország területén élő társadalmi osztályok, nemzetiségek és hitfelekezetek közötti béke, a társadalmi, nemzetiségi és jelekezeli béke megóvását kívánja biztosítani. Árvádtólt azzal, hogy egy ugyanazon cikkben a papi és a katonai osztály elleni gyűlöletre izgatott, csak egy jogi értéket, a társadalmi békél veszélyeztette, tehát nem két, hanem csak egy izgatást követett el. —IV. Az 1921: III. tc. 7. §. második bekezdése csak akkor alkalmazható, ha a nemzetrágalmazás elkövetési módjánál fogva egyáltalában alkalmas arra, hogy valamely külföldi államot vagy szervezetet a magyar állam ellen ellenséges cselekedetre indítson. (Kúria 1927 jan, 20. B I. 6547 1926. s'z.) Indokok: I. ... A kir. ítélőtábla azért utasította vissza Roboz Imre vádlott semmisségi panaszának írásbeli indokolását, mint elkésettet, mert Roboz Imre vádlott a másodfokú ítélet kihirdetésekor a Bp. 388. §. utolsó bekezdésében biztosított határidő engedélyezése iránt nem terjesztett elő kérelmet s ennek folytán neki a semmisségi panaszát az ítélet kihirdetésétől (1926 május 14-től) számítolt 8 nap alatt kellelt volna írásban megindokolnia, ő pedig az írásbeli indokolást csak 1926 augusztus 2. napján adta be. A fellebbviteli főtárgyalási .jegyzőkönyvből tényleg az tűnik ki, hogy az ítéletnek a Bp. 388. §-ban írt hatállyal való kézbesítését csak Roboz Imre vádlott védője és Roboz Béla vádlottak kérték. A jegyzőkönyv kiigazítására irányuló kérelem tárgyában hozott 148 sorszámú végzésének V. pontjával ezzel szemben a kir. ítélőtábla megállapítja, hogy a fellebbviteli főtárgyaláson tényleg Roboz Imre vádlott a maga személyében is terjesztett elő ily kérelmet, ezt azonban azért nem vették löl a jegyzőkönyvbe, mert a ne\ezett vádlott a tanács elnökének azon felvilágosítása után, hogy a törvény vagylagos rendelkezése folytán az ítélet vagy csak neki,