Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)

Büntetőjogi Döntvénytár. •_>! kának megfelelően — az árverést meghiúsította. Az a kérdés, vájjon a vádlott tényleg tartozott-e a végrehajtatónak, az ügy elbírálásánál közömbös. (Kúria 1926 dec. 1. B II. 6974/1925. sz.) /ndokok: ... Az alsóbbfokú bíróságok tényként állapították meg, hogy a vádlott az árverés foganatosítása végeit megjelent bírósági végrehajtónak azt mondta, hogy a sertéseket eladta, jóllehet azokat nem adta el... Az a kérdés, vájjon a vádlott tényleg lartozoll-e a végrehajlóknak, az ügy elbírálásánál közömbös : mert még ha vádlott az eljárást az anyagi jog szempontjából sérelmesnek tartotta is, a formailag lényeges kifogás alá nem eső bírói zárt, mint hatósági intézkedést, mely a lefoglalt sertések felelt való szabad rendelkezési jogát megszüntette, figyelmen kívül hagynia és ekként ezt a hatósági intézkedést megsértenie nem volt szabad. Pedig a vádlott ezt tette, nem ugyan azzal a magatartásával, hogy a sertéseket az árverésre a községházához hajlani elmulasztotta, mert erre nem volt köteles, hanem azzal a tényével, hogy a sertéseket a bírói kiküldött előtt, aki kiküldetésének eleget teendő, azokat követelni — akárcsak a visszakövetelésre jogosított — jogosítva volt, eltagadta és ily módon — szándékának megfelelően — az árverést meghiúsította. E cselekményének következményéért tehát, mely őt büntetőjogilag a Btk. 359. §-a alapján terheli, a vádlott felelősséggel tartozván, nem tévedtek az alsóbbfokú bíróságok abban, hogy a vád alapjául szolgáló telt megállapítja bűncselekmény tényálladékát. * = Eltagadásérl elítélés : BJT XXXIV. 165. I., LXVÍ. 330. I. 6. Fondorlat minden olyan rosszhiszemű magatartás, valótlan állítás vagy ténykedés, mely általában alkalmas arra, hogy adott körülmények között valakit akként megtévesszen, hogy az illető ezen megtévesztés hatása alatt határozza el magát a tévedésbe ejtő által kívánt cselekmény elkövetésére. Nem szükséges azonban az, hogy a tévedésbe ejtő valami különös fortéllyal vagy ravaszsággal járjon el. Nem akadálya a fondorlat megállapításának az, hogy a sértett tévedésének alapjául a vádlottnak egyoldalú és a sértett által könnyen ellenőrizhető előadása szolgált.