Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)

Büntetőjogi Döntvénytár. vádlottra vonatkozólag is, akit az alsóbíróságok, mint Nádosy Imre ezen cselekményei egyikében való bűnsegédet ítélték el. Kétségtelen ugyanis, hogy Rába Dezső nem tett egyebet, mint az alsóbíróságok által a Btk. 400. §-a alapján helyesen elítélt Olchváry Jenő vádlott, aki a főkapitányság útlevél-osztályában hamis névre útlevelet kért és kapott. Az a körülmény, hogy Rába Dezső a hasonló cselekményt Nádosy Imrével való előzetes megbeszélés alapján követte el, cselekménye beszámítását és minősítését nem teheti súlyosabbá. Megjegyzi e helyütt a kir. Kúria, hogy a román útlevelek hamisításával kapcsolatban a Btk. 400. §-a csak azért nem nyerhet alkalmazást, — s erészben helyes az alsóbíróságok minősítése — mert ez a §. csak akkor alkalmazható, ha alakilag érvényes és kifogástalan közokiratba vétetik fel a valótlan tartalom; már pedig a román útlevelek az alsóbíróságok ténymegállapítása szerint— miután nem származtak azon román hatóságoktól, amelyek azok kiállítóiként az útleveleken feltüntetve voltak — alakilag is hamisak voltak . . . D) ... Ami a vádlottak büntetésének kiszabását illeti, a kir. Kúriát erre nézve általánosságban az a szempont vezette, hogy cselekményeikért a vádlottak közül azoknak kell súlyosan bűnhődniök, akik az ő kezdeményező, vezető, irányító, befolyásoló szerepükkel ezt az egész pénzhamisítási akciót felvetették, életre keltelték ; akik magasabb intelligenciájuk, képzettségük, vezető szerepük, sőt részben politikai iskolázottsásuk folytán teljes egészében mérlegelhették az akciójuknak nemcsak súlyos büntetőjogi, hanem az országra, a magyar államra vonatkozó még súlyosabb káros hatását és következményeit is, s akiket a cselekményük elkövetésétől nem tartott vissza az 1925. évben, már különben köztudomássá vált bel- és külpolitikai események által igazolt az a megfontolás, hogy a közállapotainknak az elvesztett háború és a forradalmak okozta sérelmeit gyógyító, az ország talpraállását s gazdasági helyzetének fokozatos megerősödését elősegítő folyamatot, amelyet a legsúlyosabb válságokon átment hazánk, végre minden polgárának legnagyobb erőmegfeszítése és áldozatkészsége árán naaynehezen elért és megkezdett, ilyen kockázatos, meggondolatlan, a Btk. súlyos rendelkezéseibe ütköző s a magyar jellemtől idegen természetű egyéni vállalkozásokkal megzavarni s ezáltal az országot politikai és gazdasági megerősödésében visszavetni hazafias szempontból is a legsúlyosabb bűn. Ellenben bár szintén bűnhődők, de mégis sokkal enyhébben kell bűnhődniök azoknak a vádlottaknak, akik a vezetőknek kezében csak alárendelt, félrevezetett, engedelmes eszközök voltak, akik az akció céljába, jelentőségébe beavatva nem voltak s akiket megtévesztett az akció vezetőinek előkelő állása, tekintélye és hatalma.