Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)
Büntetőjogi Döntvénytár. 7 séges értelemben vett felbujtói bűnrészesség lehetősége. Téves ez azért, mert az utánoztató mellett szerepelhet felbujtói is nevezetesen az, aki pl. az utánoztatót bírja rá a tettnek, t. i. az utánoztatásnak elkövetésére anélkül, hogy őneki magának szándéka lett volna a megrendelést, tehát a bűntett tényálladékához tartozó elkövetési cselekményt végrehajtani. • Az, hogy Gerő László és társai által elkövetett utánzói cselekmények megrendelője elsősorban Windischgraetz L^jos herceg volt, nem vitás. A kérdés csak az, hogy ő mellelte s vele együtt Nádosy Imre is fejtett-e ki oly tevékenységet, amely a Windischgraetz Lajos herceg tevékenységével együtt szintén kimeríti a megrendelés fogalmát. A lársteltesség (Btk. 70. §.) fogalmához elsősorban az szükséges, hogy a bűncselekményben közreműködők a büntetendő tényálladéknak valamelyik részletét elkövetési cselekedettel megvalósítsák s ezáltal szándékosan hozzájárulnak az egész tényálladék létrejöttéhez. Másodsorban pedig az szükséges, hogy a lárstettesekben meg legyen az a tudat, hogy ők egymással együttesen járulnak hozzá a cselekvésükkel egy közös eredmény létesítéséhez. A kölcsönös együttműködés és annak tudata pedig — a kir. ítélőtábla által valónak elfogadott tényekből kitűnőleg — a terhükre rótt pénzhamisítás bűntettél illetően úgy Windischgraetz Lajos herceg, mint dr. Nádosy Imre részéről kétségtelen. A Btk. 203. §-ának 1. pontjába ütköző pénzhamisítás bűntettének tényálladékához tartozó utánoztatást, mint elkövető cselekményt ugyanis annak tettese nem valamely a szó szoros értelmében vett iesti erőkifejtéssel hajtja végre, hanem az annak elkövetésére irányuló akaratának a célba veti eredmény előidézésére alkalmas kinyilatkoztatásával, a pénz utánzásának másnál való megrendelésével indítja meg az eseményeknek azt a folyamatát, amely végeredményben az ő szándékának s céljának megfelelő pénzhamisítás bevégzésére vezet. E bűntett elkövetési cselekménye: az utánoztalás, az erre irányuló megrendelés tehát olyan jellegű tevékenység, amely többeknek arra irányuló s közös szándékból fakadó egyetértése esetében, csupán azok egyike által, de a társainak hozzájárulásával s azok szándékának megfelelően elkövetve, mindnyájuknak közös cselekményeként számítandó be; mert a részesek bűntudatos szándékának egységénél, az elhatározásuk közösségénél, az elkövető cselekményben való előzetes egyetértésüknél, a célbavett eredmény közös akarásánál és ennek kölcsönös tudatánál fogva az egyiküknek a többiek nevében is véghez vitt elkövető cselekedete a megrendelés, mint a közös akarat megnyilvánulása, mindnyájuk közös cselekményének tekintendő s ezért az anyagi igazságnak meg-