Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)

82 Büntetőjogi Döntvénytár. amelyet az illető az 1914. évi július hó 28. napjától kezdve az említett területek állami fennhatóságának végleges elismeréséig tanúsított, s másrészt tekintettel arra, hogy az elsőrendű alperes a tényállás szerint elnöke volt a forradalom kitörése után 1918. évi október hó 31. napján kinevezett minisztériumnak, s elnöke volt az ügynevezett népköztársaságnak is, s ugyanő azt vitatja, hogy ebben a minőségében elkövetett cselekményeiért és kiadott rendeleteiért felelősségre az 1920 : X. tc. 1., 3. és 16. §-ai értelmében csak a nemzetgyűlés vád alá helyező határozata alapján s a most felhívott törvény szerint alakítandó bíróság által vonható : ennélfogva az elsőrendű alperes pergátló kifogása folytán vizsgálat és döntés tárgyává kell tenni a per érdemét érintő azt a kérdést is, vájjon a trianoni békeszerződés 76. cikke nem zárja-e ki, avagy nem gátolja-e azt, hogy az elsőrendű alperes ellen a keresetben felhozott jogalapon a vagyonátszállás kimondassék; s amennyiben a trianoni békeszerződés 76. cikke ennek nem volna akadálya : vizsgálat alá kell venni azt a további jogkérdést, hogy a független magyar felelős minisztérium alakításáról szóló 1848: III. tc.-nek 32. §-a és a miniszterek felelősségre vonása esetében követendő eljárásnak ideiglenes szabályozásáról szóló 1920 : X. tc.-nek a rendelkezései nem zárják-e ki azt, hogy az elsőrendű alperes ellen, aki az alábbi tényállás szerint elnöke volt az 1918. évi október hó 31. napján kinevezett minisztériumnak s elnöke volt az 1918. évi november hó 16-án kikiáltott úgynevezett népköztársaságnak (1920: X. tc. 16. §.), az ebben a minőségben elkövetett cselekményeiért vagy mulasztásaiért, amennyiben azok egyébként az 1848:111. tc. 32. §-ának rendelkezései alá vonhatók, a hazaárulók vagyoni felelősségéről szóló 1915 : XXVIII. tc. és az ezt kiegészítő 1921:XLIII. tc. alapján az előbbi törvény 2. §-ában kijelölt rendes bíróság eljárhasson, avagy pedig ennek az eljárása alá az elsőrendű alperesnek csak ama cselekedetei és mulasztásai utalhatók-e, amelyeket ő nem abban az időben követett el, amikor miniszterelnök s illetve úgynevezett népköztársasági elnök volt, vagy ebben az időben követett ugyan el, de nem hivatalos minőségében. A trianoni békeszerződés 76. cikkére alapított kifogás tekintetében a kir. Kúria lényegében osztja és magáévá teszi azt a jogi álláspontot, amelyet az elsőbíróság ítéletének vonakozó indokolása szerint ebben a kérdésben elfoglalt. A hazaárulók vagyoni felelősségéről szóló 1915: XVIII. tc. 1. és 2. §-ának egybevetett rendekezései szerint a vagyonátszállást maga után vonó cselekmény tányálladéka akkor létesül, ha valaki a törvény 1. §-ában említett cselekménnyel a magyar büntető törvényekben meghatá-