Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)

Tartalomm utaló. vetési cselekméuye, mint jogtárgya más és más. Az előbbi^ nek elkövetési cselekménye a gyűlöletre és illetve a tulajdon vagy a házasság jogintézménye ellen való izgatás, jogtárgya pedig a most említett két intézményen kívül az államon belül élő egyes társadalmi osztályok, nemzetiségek vagy hitfelekezetek közötti békés egyetértés. Az utóbbinál a jogtárgy maga az egész állam és annak egész társadalma, az elkövetési cselekmény pedig az állam és társadalom törvényes rendje erőszakos felforgatásának vagy megsemmisítésének és különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralma erőszakos úton való létesítésének követeléséből, erre való izgatásból és felhívásból áll. Ez az eltérés a két, éppenséggel nem homogén tényálladéknak egy cselekményegységbe való egybeolvadását kizárja és így oly esetben, mikor a vádlott ugyanegy alkalommal tett kijelentésével mindkét bűncselekmény tényálladékát valósította me^-. anyagi halmazatot kell megállapítani 1 IY. FEJEZET A bűnvádi eljárás megindítását és a büntetés végrehajtását kizáró okok. 10H. §, 17. A kii'. Kúria az 59. számú büntető teljes-ülési döntvényét megváltoztatja s kimondja, hogy a Btk. (>f>. és 92. §-ainak alkalmazásával fegyház avagy börtön helyett fogházbüntetéssel, valamint az ötévi és ennél hosszabb tartalmú államfogház helyett öt évnél rövidebb tartalmú államfogházzal büntetendő cselekmények esetében az elévülés a Btk. 106. §-ában a bűntettekre vonatkozóan meghatározott időtartam elteltével zárja ki a bűnvádi eljárást. (A kii'. Kúria teljesülésének 94. sz. büntető döntvénye.) 21. A 94. számú döntvény szigorúbb, mint az 59. számú döntvény. A döntvénynek kötelező hatálya a hivatalos lapban történt közzététel napjától számított 15 nappal kezdődik. 108. §, 19. Oly esetben, mikor a vádlottat a főmagáanvádra lefolytatott alapperbeli eljárás során a felhatalmazás hiánya folytán jogerősen felmentették, az időközben megadott felhatalmazás nóvuma alapján folyamatba tett újrafelvételi perben az alapperbeli bírói intézkedések és határozatok az elévülés nézőpontjából olybá veendők, mint amelyeknek a sajtóvétségi elévülésre (St. 48. §.) vonatkozóan a Btk. 10S. §-ában körülírt félbeszakító jogi hatásuk van Ki. A távolléte folytán törvényes jogai gyakorlásában akadályozott atya nevében az anya részéről előterjesztett magánindítvány érvényes és joghatályos 47. Joghatályos a természetes apa részéről előterjesztett magánindítvány, mikor a sértett gyermek a természetes apának