Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

64 Büntetőjogi Döntvénytár. jelentése sem tudva hamisnak, sem feltűnően gondatlannak nem tekinthető. (Kúria 1926 márc. 19. B I. 868/1926. sz.) Indokot: . .. Amint a kir. Kúria már 1166/1907. szám alatt hozott s elvi jelentőségénél fogva a BHT.-be is felvett (II. kötet 126. szám) jogegységi határozatában kimondotta : egyedül magánvád alapján folytatott eljárásban a vádlott felmentése esetében az összes bűnügyi költségeket, beleértve a terhelt képviselőjének és a védőnek megfelelő díját és készkiadásait is, a magánvádló köteles megtéríteni. A Bp. 482. §. második bekezdésén alapuló ezen jogszabály alól nem képez kivételt ugyané §. negyedik bekezdése, amely részben az első bekezdésben a közvád alapján folyt eljárásra vonatkozólag foglalt azt- a rendelkezést, hogy a terhelt védelmével járt költségek a vádlott felmentése esetében spm terhelik az államkincstárt, kiegészíti azzal, hogy ily esetben a felmentett vádlott marasztalható el a védelmével járt költségekben, részben pedig a vádlott vétkes mulasztásával okozott költségek viseléséről rendelkezik oly esetre, amely a jelen üggyel vonatkozásba nem hozható. A Bp. 482. §. második bekezdésében említett esetben azonban, vagyis ha az eljárás egyedül magánvád alapján folyt, feltétlenül az a szabály nyer alkalmazást, hogy az összes bűnügyi költségeket a magánvádló köteles megtéríteni s ezen a kötelezettségen nem változtat az a körülmény sem, hogy a magánvádló feljelentése sem tudva hamisnak, sem feltűnően gondatlannak nem tekinthető. Ennek a körülménynek fennforgása csak a Bp. 483. §-a esetében bírhat jelentőséggel, ez a §. azonban nem az ítélettel befejezett bűnügyekben felmerült és a Bp. 479., 480., 481. és 482. §-ai szerint az ítélet intézkedéseinek tárgyát képező bűnügyi költségekről rendelkezik s nem a magánvádló, hanem általábun a rosszhiszemű és a feltűnően gondatlan feljelentő (Bp. 89. §.) ellen irányul s így nem is vonatkozik az előző §-ban foglalt rendelkezésekre . . . 59. Magánindítvány visszavonása csak abban az esetben joghatályos, ha azt az indítványra jogosult az illetékes hatóságok előtt írásban adta be vagy jegyzőkönyvbe mondta be vagy pedig az ítélőbíróság előtt a visszavonás iránt határozott ki jelen-