Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

Tartalommutató. x x [ La p 109. A 'Budapest székesfővárosi közlekedési részvénytársaság* sérelmére elkövetett rágalmazás; felhatalmazás alapján üldözendő bűncselekmény 166 110. A Bv. 1. §-a alkalmazásában a «más» kifejezés alatt nemcsak magánszemélyt kell érteni 167 1921: III. tcikk. Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről. Hí. Az 1921: III. te. 5. §-a első bekezdésében meghatározott vétséget követi el. aki korcsmai táncmulatságon Kun Bélát éltette 42 11. Az 1921: lli. te. (k $-ában körülírt bűncselekmény tényálladéka megvalósulj ha a tettes olyan tényeket állít, amelyekről tudja, hogy azok a hadsereg szolgálati fegyelmének megbontására alkalmasak és pedig állítja ezt olyan körülmények közt vagy állítja ezt oly egyén vagy egyénék előtt, akiknél nincs a lehetősége kizárva annak, hogy ők a hadsereg méggyűlölésére vagy a fegyelem megbontására reávehetők. Azt, hogy valamely eredmény be is következzék, a törvény itt nem kívánja meg. A címzetthez el nem jutott családi levélben elkövetett izgatás 43 80. A törvény az állam akaratának kifejezője és tekintélyének biztosítása. Aki a torvényt becsmérli vagy megveti, az az állam tekintélyét, vagyis magát a magyar államot is becsmérli és megveti 118 81. Aki a törvényhozásban és kormányzatban megnyilvánuló rendszerről állít a megbecsülés csorbítására alkalmas, de valótlan tényeket, végeredményben magának a magyar államnak megbecsülését csorbítja 118 82. 1. A sajtó útján elkövetett bűncselekmények esetében az 11)21: III. tc. 12. §-a csak a sajtójogi különleges felelősségi rendszerből folyó megszorítással alkalmazható. Az 1921. évi III. tc. 12. §. második bekezdésében említett eljárásra sajtó útján elkövetett bűncselekmények esetében csak akkor kerülhet sor, ha aSt. 33—35. §-ai szerint a sajtójogilag felelős személyeknek mindegyike távol van, de nincs helye ennek az eljárásnak akkor, ha a felelős személyeknek csak egyike vagy másika van távol, de a fokozat ban következő személy sajtójogi felelősségre vonható 118 83. Az 1921: III. tc. 5. §-ában említett izgatás megállapításához olyan kijelentések szükségesek, amelyek egyrészről az állam és társadálom jelenlegi rendjével szemben a gyűlölet, de legalább is az elégedetlenség keltésére alkalmasak, másrészről pedig egyúttal arra is irányulnak, hogy az ezen rend erőszakos felforgatásának gondolatát, a felforgató eszmék magvát mások lelkében elhintsék, vagyis a lelkeket forradalmasítsák 123 1921 : LIV. tcikk. A honvédségről. 86. Az 1921 : XLIX. tc. 31. §. második bekezdésében említett <csábítás> fogalmának kimerítéséhez nem szükséges egyenes