Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

154 Büntetőjogi Döntvénytár. tette. Mindezt nyugodtan, a háziasszony szíves jóakaratával kellett tennie, hogy a sértett gyanút ne fogjon. A vádlott asszony ismerve a sértettnek hozzá való szerelmes ragaszkodását, biztos is volt abban, hogy célját eléri, aminthogy el is érte. Ezen a konkludens tényekből felismerhetően vállalt és leljesíiett közreműködésével a halálra szánt sértettet, mint védekezésre képtelen, magával tehetetlen alvót, férjének az utolsó cselekvés, a gyilkoló revolver elsütése végett kiszolgáltatta. E kiszolgáltatás jelentőségét való értékében feltünteti az a körülmény, hogy a gyilkosságot egy vékony választó falú kis lakásban, az éj csöndjében, minden nagyobb, tartós zaj, hangos szóváltás, erőszakos dulakodás nélkül kellelt elvégezni. S a vádlott asszony mindezt elvégezte, a sértettet védekezésre képtelen helyzetben és állapotban a pisztolyt elsütő férjének kiszolgáltatta. Egyebet ő már nem is tehetett, mert hisz a fegyvert a férjével egvütt természetesen el nem süthette, az utolsó aktusban már részt nem vehetett. A férj előre megfontoltan alvó embert ölt, az asszony előre megfontoltan alvó embert helyezett férjének kipróbált fegyvere elé. így következett be a sértett előre megfontolt megölése, amelynek lényeges cselekvési része a vádlott asszony közreműködése. Ez a közreműködés pedig a kir. Kúria jogi megítélése szerint a törvényes tényálladék részleges megvalósítása és nem oly cselekvény, amely a törvényes tényálladékon kívül csak előmozdít, segít. A gyilkosság bűntettének elkövetési cselekedete az ember előre megfontolt megölése. Az ölés nem egyéb, mint az élet kioltása, a halál előidézése. A vádlott asszony cselekvése pedig egyenesen a sértett életének kioltásában, a halál előidézésében való a férjével egyetértő közreműködés, tehát annak az életkioltásnak annak a halálelőidézésnek egyik oka, amely a férje cselekményében rejlő okkal társulva, egyesülve idézte elő az okozatosságot, az eredményt. A kir. Kúria úgy találja, hogy a vádlott asszony itt jellemzett cselekménye jogilag teljesen egyenlő értékű az olyan cselekménnyel, amely előző egyetértésből folyóan a megölni szándékolt embert megkötözi vagy erővel lefogja, fenyegetéssel lenyűgözi, fondorlatosan leitatja, altatóval tehetetlenné teszi, mert mindezen cselekmények jellemző célja az, hogy az áldozat tehetetlenné, védekezésre képtelenné télessék, s a halált előidéző utolsó mozdulatnak, a fegyverhasználatának ellentállásra képtelen állapotban kiszolgál tassék. A vádlott asszony a sértettet ily állapotban szolgáltatta ki férjének, tehát cselekvése legközvetlenebbül a sértett életének kioltására tört, ennélfogva az az ölés elkövetésének egy hathatós része, amely jogilag legalább is az előrehaladt kísérlet fokát jé-