Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

152 Büntetőjogi Döntvénytár. rozásaira irányító hálást gyakorolni képes volt. Ez kitűnik abból is, hogy a 70 millió fondorlatos megszerzésében az asszony fortélya, a beléje szerelmes sértett lekötésében megnyilvánuló, kitartó ügyessége, a csalás eredményének oly elsőrangú létesítő oka, amelyhez a férfi inkább hozzájáruló közreműködése gyengébb erélyt tüntet fel. A búlorvételnél is az asszony nyughatatlan ereje nyilatkozik meg. Az őt szerelmével kínáló sértett megtűrése a számító, a mindent és mindenkit tervszerűen kihasználó" asszonyra vall, aki kitűzött célja kedvééri feltűnő elnézésekre képes. A betegség ürügyét színlelő jelenet az asszony tervelő előrelátását bizonyítja. De különösen rikító fényt vet a vádlott asszony számíló, akaratát m nden eszközzel érvényesíteni tudó erélyes és furfangos jellemére, az ő nagy lelki erejére, körmönfont ügyességére, óvatos lelki éberségére, le nem törő szívósságára az ő perbeli magatartása, amely sok esetben a lényállás tökéletes lisztázását lehetetlenné tette. Ebben a világításban kell felfogni és átélni azt a jelenetet Ls, amelyet 1924 december utolsó napjai egyikén rendezett. Először nem éppen válogató módon fölkelti hozzá ragaszkodó férje féltékenységét, azután ellenerővel férjét gúnyosan jószívűnek uewzi, majd fokozva a lelki ráhatást, durván gyávának jellemzi, s mikor a féltékenység felkellése mellett a férfi önérzetét is élesen megsérti, kicsattantja a cdedd meg)) szóval a gyilkosságra való rábírásra vonatkozó akaratát, amelynek a férj nem mond elleni, amelyet az asszony nem von vissza, hanem hideg józansággal fentaitja Kodelka Ferenccel a viszonyt, ami a súlyos erkölcsi előzmény mellett tisztességes asszonynál egyéb célratörő,, számító erős akarat nélkül képtelenség volt volna. Ha ehhez hozzátesszük betetőzésül azt a tényt is, hogy a vádlott asszony a gyilkosság napján délután férjének a gyilkosság végrehajtására való megérett eltökéltségét hideg hozzájárulással fogadja s az elkövetésben és következményeiben a kir. ítélőtábla szerint is minden izgalomtól mentes, összeomlást nem ismerő nyugodtsággal közreműködik, látjuk, hogy ebben az asszonyban oly lelki és idegerő működik, amely — mint indító és fejlesztő energia — elhatározó, döntő módon folyt be férje elhatározására. Az asszony erős akarata, célratörése, hidegsége, nyugodt szerepvállalása a férj gondolkozására, lelki tépelődésére, elhatározására legalább is mint egyik — ha nem is egyedülálló — döntő erő bírt befolyással. Az egységesen felfogott tényállás alapján az eddig kifejtettek eszmei egységében tehát a kir. Kúriának nincs kétsége a tekintetben, hogy Léderer Gusztáv nejének, a vádlott asszonynak döntő lelki ráhatása, rábírása következtében határozta el magát a gyilkosságra, s így a vádlott asszony a gyilkosságot lövéssel végre-