Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

150 Büntetőjogi Döntvénytár. elfogadott tények keretében büntetőjogilag úgy a bűnösség, mint a minősítés tekintetében érdekeltessenek. A kir. Kúria ezen az alapon tette alapos megfontolás tárgyává azt a jogi kérdést, hogy a vádlott asszonynak a gyilkosság bűntettében való közreműködése az anyagi igazság és a törvény szerint minek minősítendő ? A kir. Kúria jogi meggyőződése az, hogy a vádlott asszony működése úgy alanyilag, mint tárgyilag túl megy a segítésen, könnyítésen, előmozdításon, haszonbiztosításon, ennélfogva a kir. ítélőtábla jogi tévedésben volt, amikor a vádlott tettét a Btk. 69. §. 2. pontja, 278. §-a alapján a gyilkosság bűntettében való bűnsegédi bűnrészességnek minősítette. Az előrebocsátoit és ismertetett tényállásból ugyanis a kir. Kúria azt a jogi következtetést vonja le, hogy a vádlott asszony tette a végrehajtott gyilkosságnak, mint okozatnak egyik döntő föltétele és egyszersmind egyik megvalósító oka, vagyis magának az okozatosság egy része is. A Btk. V. fejezetében meghatározott bűnösségi formák jogi határvonala az, hogy akik a bűncselekmény törvényes tényálladékát megvalósító döntő tevékenységet végzik, azok az okozat (az eredmény) létesítő okait valósítják meg (tettes, lárstettes); akik pedig a törvényes tényálladékot megvalósító tevékenyséííen kívül állva a bűncselekményre vonatkozó konkrét elemeket létesítenek, lelki vagy tárgyi előzményeket hajtanak végre, azok a bűncselekmény feltételeit állítják elő, akik segédek, ha a döntő tényező érvényesülését csak előmozdítják, vagy felbujtók, ha a bűncselekményt megvalósítóban a bűnös szándékot, elhatározást felébresztik s azt megérlelik, ami által elhatározó hatást gyakorolnak. A felbujló — a tettes szándékának felébresztésén, a tettes elhatározására vonatkozó döntő hatáson kívül — lehet azonban bűnsegéd is, ha az elhatározó rábíráson felül még más, a tényálladék megvalósításának körén kívül eső, előmozdító, könnyítő feltételt létesít. E két tevékenységi kategória ilyenkor a súlyosabban, a felbujtásban egységgé olvadt. De lehet a felbujtó egyszersmind társlettes is, ha reábírást betetőző oly tényálladék megvalósításához szükséges cselekményt is végez, amely az okozatosság egy részévé válik, amely az okozatnak okává lesz. Ilyenkor az egységes felelősség a tettestársaság megállapításában nyer büntetőjogi kifejezést, mert a bűncselekmény egyik benső szerves okává válás magába olvasztja a magán a tényálladék megvalósításán kívül álló reábírás feltételét is ; vagyis az akként jelentkező tárgyi elkövetés magába foglalja a feltételként szereplő döntő lelki ráhatást is. A társtettesség megkívánja azt, hogy a bűncselekményt megvalósító döntő tevékenységben a társtetlesek szándéka egyetértő, egy-