Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

136 Büntetőjogi Döntvénytár. 96. A Btk. 475. §-ában meghatározott vétség csak a vagyoni haszon célzatának hiánya által különbözik a zsarolástól. A kényszerítés keretéből a 193. §. kivette azt az esetet, mikor a közhivatalnok hivatali hatalmával visszaélve valakit törvényellenesen elfog, elfogat vagy letartóztat. Ha a letartóztatott személyt tettleg bántalmazták, a 195. §. utolsó bekezdésében előírt minősítést kell alkalmazni. (Kúria 1926 jún. 8. B II. 1722/1925. sz.) Indokok: A Blk. 475. §-a a jogtalan kényszerítésnek azt az általános esetét bünteti, amidőn vagyoni haszon célzata nélkül gyakorol valakire kényszert oly közhivatalnok, akinek erre bizonyos irányban joga van. Nyilvánvaló, hogy ez a cselekmény csak a vagyoni haszon célzatának hiánya által különbözik a zsarolástól. Azt a bűncselekményt pedig, amidőn, a közhivatalnok hivatali hatalmával visszaélve valakit törvényellenesen elfog, elfogat vagy letartóztat, a Btk. a fenti §-ban foglalt általános kényszerítés keretéből kivette és mint ettől különálló bűncselekményt a Btk. 193. §-ában személyes szabadság megsértése vétsége gyanánt foglalta törvénybe. A jelen esetben tehát, amidőn B. Sándor vádlott a valónak elfogadott tényállás adatai szerint V. István és K. Gyula sértetteket, közhivatalnoki minőségében, hivatali hatalmával visszaélve, törvényellenesen fogatta el, tartotta fogva másnap reggelig, anyagi jogszabály sérelmével minősítették a nevezett vádlottnak ezt a cselekményét a Btk. 475. §-ában meghatározott hivatali hatalommal visszaélés vétségének. Sérelmes továbbá e vádlottra Btk. 301. §. 2. tétele alá eső két rendbeli súlyos testi sértés vétségében, mint anyagi halmazatban álló bűncselekményben való marasztalás is. A Btk. 195. §-a utolsó bekezdése szerint ugyanis külön minősítés és büntetés alá esik a közhivatalnoknak a személyes szabadság megsértését magában foglaló cselekménye, ha a letartóztatott személyen más erőszakot vagy sanyargatást követett el, amennyiben azok súlyosabb büntetés alá eső cselekményt nem képeznek. A jelen esetben a megkötözés és a szándékosan, de. ölési szándék nélkül véghezvitt tettleges bántalmazás foglalják magukban a fentidézelt törvényszakaszban jelzett sanyargatást, melyek közül a tettleges bántalmazás, az okozott sérülések gyógytartamára való tekintettel, a Btk. 301. §. 2. tétele alá eső súlyos testi sértés vétségének tényálladéki elemeit meríti ki.