Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

134 Büntetőjogi Dóntvénylár. hozott azt a határozatát, amelyben nevezetlet többrendbeli fegyelmi vétség miatt saját és hozzátartozói ellátási igényének elvonásával hivatalvesztéssel büntette, annyiban megváltoztatta, amennyiben U. Ferencnek és hozzátartozóinak ellátási igényeit fenntartotta. A megváltoztatásnak indoka a vizsgálati anyag egyes adataival támogatott az a körülmény volt, hogy a jegyzőnek alkoholiszlikus idegessége miatt beszámílhatósága korlálolt s az ezen bajából eredő fizikai dekadenciája következtében elhelyezkedési illetve megélhetési lehetőségei csökkent mértékűek. U. Ferenc az indokolásnak ezen része miatt a fegyelmi választmány tagjai ellen hivatali halalommal való visszaéléssel elkövetett rágalmazás miatt feljelentést tett. A kir. ügyészség a hivatali visszaélés vétségének (Blk. 471. §.) tényelemeit fennforogni nem látván, a feljelentést a rágalmazás vétsége tekintetében való eljárás végett a királyi járásbírósághoz lette át. A királyi járásbíróság a bűnvádi eljárás megindítását a Bp. 527. §-a értelmében megtagadta, «mert a fegyelmi hatóságnak az ügyre vonatkozó tényállításai a rágalmazás megállapítását kizárják*. 'A főmagánvádló felfolyamodása folytáivá kir. törvényszék mint fellebbviteli büntetőbíróság a kir. járásbíróság végzését megváltoztatta és a kir. járásbíróságot a bűnvádi eljárás megindítására utasította azzal az indokolással, hogy a Bp. 527. §-a az eljárásnak csupán alaki okokból való megtagadására jogosítja fel a járásbíróságot, a járásbíróság pedig érdemi, a büntethetőséget megszüntető olyan okból tagadta meg az eljárást, amelynek elbírálása csak az ügy érdemében ítélettel történhetik meg. II. A kir. törvényszéknek ez a végzése törvénysértő. A kir. törvényszéki eljárásban a kir. ügyészség a Bp. 34. §-a szerint megtagadhatja a vád képviseletét s a Bp. 104. §. 1. pontja alapján megszüntetheti a nyomozást, ha meggyőződése szerint a feljelenlett cselekmény nem büntethető, illetve bűncselekmény nem forog fenn ; a Bp. 264. §. 1. pontja alapján pedig a vádtanács elutasítja a vádiratot, ha a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény. Ezek a rendelkezések azt célozzák, hogy a feljelentett egyén ne állíltassék vádlottként bíróság elé olyan esetekben, amikor a feljelentett cselekmény nyilvánvalóan nem büntethető. Ugyanezt célozza a járásbíróság előtti eljárásban a Bp. 527. §-ának első bekezdése, amely szerint a járásbíróságnak az eljárás megindítását végzéssel kell megtagadnia akkor, ha a feljelentett cselekmény nem büntethető. Amint azt a jogegységi tanács B I. 2075/1924. sz. végzésében már részletesen kifejtelte: ez az eset akkor forog fenn, ha vagy a panasz tárgyává tett tényálladék nem ütközik a büntetőtörvények valamelyik rendelkezésébe (a telt egyáltalán nem is lehet bűncselekmény) vagy ha a feljelentelt tett bűncselekmény