Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

Büntetőjogi Döntvénytár. 131 beleütközik a IV. hágai egyezmény i3. cikkének rendelkezésébe és egyúttal sérti a Bp. 327. §. 1. pontját is, amely szerint az Ítéletnek azt kell kijelentenie, hogy a magyar állam szuverén akaratát képviseli. (Kúria 1926 jún. 15. B I. 3950/1925. sz.) A kir. Kúria: A nagyváradi kir. ítélőtáblának ítéletét az egész fellebbezési eljárással együtt a Bpn. 34. §. 1. bekezdése rendelkezéséhez képest a Bp. 404. §. 1. és 4. bekezdése értelmében megsemmisíti és az új fellebbviteli eljárás lefolytatásával a 6930/1920. M. E. számú rendeletben nyert felhatalmazás alapján kibocsátott 34,509 1920. 1. M. rendelet intézkedéséhez képest, valamint a 8300/1923. M. E. számú rendelet 19. §. alapján a szegedi kir. ítélőtáblát bízza meg. Indokok: A gyulai kir. törvényszéknek 1918 szeptember hó 12-én meghozott ítéletét — a bejelentett fellebbezés folytán — a nagyváradi kir. ítélőtábla 1920 április 8-án vizsgálta felül. Nagyvárad ebben az időben jogilag Magyarország integráns része volt, mert az 1921: XXXIV. tc. alatt törvénytárunkba felvett trianoni békeszerződés, amely e városnak, a román impérium alá való átcsatolását elrendelte, a 7200/1921. M. E. számú rendelet szerint 1921 július 26-án, tehát az ítélőtábla ítéletének meghozatala után, lépett csak életbe. Igaz ugyan, hogy a békeszerződés ratifikálása előtt a román hadsereg e várost hatalmában tartotta, de ez a megszállás, az 1913:XLIII. tcikkbe felvett s a román állam részéről is aláírt IV. hágai egyezmény szerint, a város államjogi helyzetén semmit sem változtatolt, azért a békeszerződés életbeléptéig e város területén működő kir. ítélőtábla ítéletét magyar kir. bíróság ítéletének kell tekinteni. Alaki szempontból azonban az ítélet több okból sérti a Bp. rendelkezéseit. így az ítélet kiadmányain lévő, az a megjelölés, hogy azt a «Regatul Románia Curta de apel Oradea-Mare)) ítéletének kell tekinteni s ennek megerősítéseképpen a román bírósági pecséttel is el vannak látva, sérti — államjogi vonatkozásban — a IV. hágai egyezmény 43. cikkének rendelkezését, amely a megszálló hatalom részéről az országban érvényes törvények tisztetbentartását rendeli el, de sérelmes ez a Bp. szempontjából is. Ugyanis a Bp. 327. §. 1. pontja annak kifejezéséül, hogy a magyar állam szuverénitása érvényesül az ítélet meghozatalánál, akként rendelkezik, hogy ki kell jelenteni, miszerint az ítélet Őfelsége a király nevében hozatott meg. 9*