Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

Büntetőjogi Döntvénytár. 125 godolt. igaz ugyan, hogy a kir. törvényszék fenti határozatával a mentelmi jog felfüggesztéséig a bűnvádi eljárás tovább folyta­tását nem függesztette fel, de erre — tekintettel a Btk. 109. §-ában foglalt anyagi jogi rendelkezésre — nem is volt szükség. Amint ugyanis a kir. Kúriának 1906. évi ápr. 18-án hozott 4020/1906. B.sz. elvi jelentőségű határozata (B. H. T. IV. kötet 325. sz.) kimondotta: a mentelmi jog felfüggesztése céljából az országgyűléshez intézett megkeresés elintézéséig az elévülés — a Btk. 109. § a értelmében — nyugvónak tekinteridő. E részben tehát téves a kir. ítélőtáblának is az a jogi állás­pontja, hogy a mentelmi jog felfüggesztését nem lehet olyan elő­zetes kérdésnek tekinteni, amelynek jogerős elintézéséig a Btk. 109. §-a értelmében az elévülés nyugszik. Kétségtelen ugyanis, hogy a mentelmi jog felfüggesztése oly előzetes kérdés, amelynek elintézésétől függ az, hogy a bűnvádi eljárás nemzetgyűlési képviselő ellen megindítható-e. Es kétségtelen az is, hogy ennek a kérdésnek elintézése a nemzetgyűlésnek, tehát halóságnak jogkörébe tartozik. A Btk. 109. §-át tehát a mentelmi jog felfüggesztésének kér­désében is a fenti elvi jelentőségű határozat értelmében alkal­mazni kell . . . 86. Az 1921.XLIX. te. 31. §. második bekezdésé­ben említett ((csábítása fogalmának kimerítéséhez nem szükséges egyenes felhívás, felszólítás vagy reábeszé­Aés, hanem elégséges az olyan kijelentés is, amely előnyösebb lehetőségek feltárása, nevetségessé tétel, hiúság felkeltése által vagy egyéb értelmi és ér­zelmi motívumok segélyével az eredeti elhatározás megmásítását vagy csak meggyengítését eredményez­(Kúria 1926 máj. 19. B I. 2771/1925. sz.) Indokok: ... A kir. ítélőtáblának az a jogi álláspontja, hogy a vád tárgyává tett nyilatkozat nem alkalmas arra, hogy az illető újoncokban azt az elhatározást keltse, — hogy ne vonuljanak be — merőben téves. A <(csábítás» fogalmának kimerítéséhez nem szükséges egye­nes felhívás, felszólítás vagy reábeszélés, hanem elégséges az olyan kijelentés is, amely előnyösebb lehetőségek feltárása, nevetségessé tétel, hiúság felkeltése által vagy értelmi és érzelmi motívumok segélyével az eredeti elhatározás megmásítását vagy csak meg-

Next

/
Thumbnails
Contents