Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)
Büntetőjogi Döntvénytár. •113 76. /. A Btk. 281. §. 2. bekezdésében említett erős felindulás mindenkor a külső ható ok és az egyéni diszpozíció együttműködésénekösszeredménye. E minősítés alapfeltétele az, hogy a tettes oly erős inger hatása alá kerüljön, mely élettanilag is alkalmas az elhatározási képesség elhomályosítására, annak csökkentésére. — II. Az erős felindulás fenn vagy fenn nem forgását megállapítani, nem a szakértők, hanem a valóként elfogadott tényállásból vont következtetés útján, a bíróság van hivatva. (Kúria 1926 máj. 26. B I. 7350/1925. sz.) Indokok: ... A kir. főügyésznek a Bp. 385. §-a első b) pontjára alapított panasza azért alaptalan, mert a kir. Kúria határozatának kötelező alapjául szolgáló másodbírósági ténymegállapításból és különösen abból a valóként elfogadott tényből, hogy dr. Frohreich Ernő vádlott 1924. évi október hó 6-án éjfél körül azért ment be újból Egyedi Artúr sértett szobájába, hogy azt a már egy ízben elutasított tejgazdasági tervének elfogadására bírja és hogy a nevezett sértettet az azon tárgy körüli vita folyamán és a fölötti bosszúságában, hogy a nevezett sértett ajánlatát újból ridegen elutasította, ölte meg, a kir. ítélőtábla részéről ide vonatkozóan felhozott helyes indokolásnak elfogadása mellett, e helyütt is azt a következtetést kellett levonni, hogy a vádlott ezt megelőzően nem foglalkozott az ölés gondolatával, hanem azt az ismételten történt elutasíttatása és a kastélyból való kiutasíttatása fölött támadt haragjának hatása alatt ott a helyszínén határozta el és hajtotta végre. Ebből pedig nyilvánvaló, hogy a vádlott cselekményét nem tervszerű és körültekintő számítással, az értelemnek nyugodt, higgadt és fontolgató irányítása mellett határozta el és hajtotta végre, hanem lette az érzelem, az indulatok munkájának eredménye volt. De még ha a vádlott a sértett megölését sértett aznap délután kézbesített kiutasító levelének hatása alatt annak kézhez vétele alkalmából, október 6-án délután 5 óra körül határozta volna is el, akkor sem volna a Btk. 278. §-a szerinti előre megfontolt szándék megállapítható, mivel ez esetben is az ölés elhatározása a kiutasítás okozta harag és szégyenérzet hatása folytán, tehát ugyancsak a nyugodt megfontolást kizáró indulatbeli okok nyomán fogamzott volna meg a vádlott lelkében. Arra nézve pedig, hogy a vádlottban ily elhatározás még korábban: nevezetesen Büntetőjogi Döntvénytár XIX. 8