Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

Büntetőjogi Döntvénytár. 105 fizikai jelenségei döntő befolyású tényezők a fizikai és fiziológiai tünetek mellett. Sértett G. Tibor vádlottnak bemutatkozott, a vele történteket neki részletesen elmondta, válaszaiból a vádlott sem emlékezethiányt, sem emlékezetzavarra utaló jelenségeket nem állapított meg, előtte tehát a sértett öntudatos emberként viselkedett. Ezek a jelenségek pedig magukbanvéve is kizárják, hogy a sértett a kérdéses alkalommal olyan fokú ittasságban volt, hogy nem volt kihallgatható. Ezekkel szemben nem alapos G. Tibor vádlottnak az a védekezése, hogy őt a sérteti állapotára vonatkozóan az ittasságra utaló néhány jelenség megtévesztette, mert olyan egyénről, aki öntudatos vallomástétellel és öntudatos ember viselkedésével kihallgalhatónak bizonyul, a vizsgálat adatainak alapos és gondos mérlegelése mellett nem adható más vélemény, mint amit a törvényszéki főtárgyaláson meghallgatott szakértők és ezekkel egyezően az igazságügyi orvosi tanács is a sértettről nyilvánítottak, hogy t. i. a rendőrségre való behozatalakor azonnal kihallgatható lett volna. Amennyiben pedig nevezett vádlott mindezek ellenére a vizsgálat adataival meg nem alapozott vádbeli véleményt adta, ezt csak úgy tehette, hogy a vizsgálat alkalmával rendelkezésére állott adatokat kellő figyelemben nem részesítette és ezek alapos szakszerű mérlegelését halósági orvosszakértői kötelességének gondatlan megszegésével elmulasztotta. Vádlott büntetőjogi felelősségét nem zárja ki a szakértői meggyőződés nyilvánításának szabadsága, mert ez a szabadság csakis a szakismeret és szakértői tudás alapján keletkezett annak a meggyőződésnek szabad nyilvánítására jogosítja fel a szakértőt, amely alapos és gondos vizsgálat és szakértői munka eredményeképpen keletkezett benne; ellenben a vizsgálat felületes teljesítésével a rendelkezésre állott adatok behaló és szakszerű megfigyelésének és értékelésének elmulasztásával gondatlanul kialakult és nyilvánított szakvéleményért a vádlottat a büntetőjogi gondatlanság felelőssége terheli. G. Tibor vádlottnak az a cselekménye tehát, hogy sértettről gondatlanul a vádbeli orvosi bizonyítványt állította ki, vele szemben a Btk. 221. §-ába ütköző gondatlanságból okozott hamis szakértői vélemény adása vétségének tényálladékát állapítja meg . . . 71. Ügyuédi költségek viselése tárgyában hozott határozat ellen a törvény semmisségi panasz használatát nem engedi meg. (Kúria 1926 ápr. 28. B III. 6387/1925. sz.)