Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

Büntetőjogi Döntvénytár. 90 P. Mátyás Budapesten tartózkodik-e s igenlő esetben őt tartóztassa le, akkor nem ismételte meg az általános, valamennyi hatósághoz intézett régi nyomozólevelet, hanem egy újabban felmerült, a védő által szolgáltatott nyomatékos gyanúok alapján kísérelte meg a terhelt kézrekerítését. Ennek az intézkedésnek célja tehát nem az elévülés bekövetkezésének megakadályozása volt, hanem csupán a szökésben lévő terheltnek kézrekerítése, amire pedig az említett nyomatékos gyanuok alapján kilátás is lehetett. Minthogy ezek szerint jelen esetben nem egy bírói intézkedésnek (nyomozólevél) pusztán az elévülés megszakítása céljából való megismétlése, hanem egy újabban felmerült adat alapján indokolt egészen más természetű új intézkedés történt, amely a Btk. 108. §-a értelmében az elévülést félbeszakította, nem sértette meg a törvényt a budapesti kir. törvényszék vádlanácsa akkor, midőn a védőnek az elévülés kimondása iránt beadott kérelmét elutasította s így nem törvénysértő a kir. táblának az a végzése sem, amellyel a védő felfolyamodását elutasította. Ezekre tekintettel a koronaügyész perorvoslatát, mint alaptalant a Bp. 442. §. 4. bekezdése értelmében elutasítani kellelt. 67. A törvénykezés ideiglenes szabályozásáról szóló 4038/1919. M. E. számú rendelet 3. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezése nem tesz különbséget azok közt az okok között, ami miatt a rendes bíróságok működése szünetelt, amiből következik, hogy akár belső forradalmi állapotok, akár külellenség hatalmi ténye idézte elő a rendes bíróságok működésének szünetelését, az egyaránt létrehozta az itt körülirt elévülés szünetelését. (Kúria 1926 márc. 3. B II. 2442/1925. sz.) Indokok: . . . Hivatalból vizsgálat tárgyává tette ez alkalommal a kir. Kúria, hogy a vádlott cselekményének büntethetőségét elévülés nem zárja-e ki. A kir. törvényszék ítélete indokolásának azt a részét ugyanis, hogy a 4038 1919. M. E. számú rendelet 3. §. második bekezdése szerint az elévülés félbeszakadt az ellenséges megszállás tartama alatt — bár az idézett rendelet arról az időről rendelkezik, amely idő alatt a rendes bíróságok működése szünetelt — a kir. Kúria szintén magáévá teszi. A 4038/1919. M. E. számú rendelet 3. §. második bekez7*