Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

78 Büntetőjogi Döntvénytár. vétségében s a vádioltat — mellőzvén az összbüntetés kiszabását — az előbbi cselekményeért a Bn. 49. §. első bekezdés első létele alapján, a Btk. 92. §. alkalmazásával egy heti fogházra az utóbbiért pedig a Btk. 339. §-a alapján a Btk. 92. §. alkalmazásával 50,000 K pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy a pénzbüntetést behajthatlansága esetében öt napi fogházra kell átváltoztatni. A kir. törvényszék a2 összbüntetés kiszabását — utalva a kir. Kúriának a B. J. Tára LVI. kötetének 4 73. oldalán közölt elvi határozatára — azzal az indokolással mellőzte, hogy az eredetileg vétséget képező lopásra a Btk. 339. §-a alapján s a Btk. 92. §. alkalmazásával pénzbüntetés kiszabását látta helyén valónak s miután így a vádlottal szemben csak egy oly bűncselekmény, a 92. §. alkalmazásával bűntettből vétséggé minősített lopás forog fenn, amelyre szabadságvesztésbüntelés állapítandó meg: a Blk. 102. §-ára figyelemmel összbüntetés kiszabásának helye nincs. Ezen ítélet ellen a kir. ügyész a vádlott terhére fogház, mint összfőbüntetés kiszabása végett a Bp. 385. §. 2. pontjában meghatározott semmisségi ok miatt jelenlett be fellebbezést. A győri kir. ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyta azzal az indokolással, hogy miután a kir. törvényszék a vádlottat a Btk. 92. §-ának alkalmazásával egyik bűncselekményért fogházra, a másikért pénzbüntetésre ítélte, a pénzbüntetés pedig a Btk. 102. §-ának első bekezdése értelmében minden cselekményre külön állapítandó meg: N. Lajos vádlottra vonatkozólag az összbüntetés kiszabásának törvényes feltétele hiányzott. Ez az ítélet a felek megnyugvása folytán jogerőre emelkedett. A koronaügyész perorvoslata szerint ezek az ítéletek sértik a Btk. 96. és 98. §-át, amelyek szerint jelen esetben a bíróságnak összbüntetésül börtönbüntetést, illetve e helyett a Btk. 92. §-ának alkalmazásával fogházbüntetést kellett volna kiszabni. A perorvoslat alapos . . . Igaz ugyan, hogy a kir. Kúria az elsőbírói ítéletben idézett s a Büntető Jog Tára LVI. kötetének 173. lapján elvi jelentőségüként közölt határozatában (1908 május 7-én 3517. sz. a.) azt mondotta ki, hogy ha a bíróság a fogházzal büntetendő két cselekmény közül az egyikre csak pénzbüntetést szab, akkor összbüntetés nem szabandó ki, a jogegységi tanács azonban már 1921 november hó 25. napján B l. 4942/1921. szám alatt hozott határozatában ezzel ellenkező álláspontra helyezkedett s az ettől való eltérést ezúttal sem tartja indokoltnak. A kérdés ugyanis azon fordul meg, hogy szabadságvesztésbüntetéssel büntetendő s egymással anyagi halmazatban (Btk. 96. §.)