Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

Tartalommulató. v Lap létének fokáig terjedjen abban az egyetértésben, hogy a megvalósítás többi részét a másik tettestárs létesíti s hogy a fizikai cselekmények együttesében egyesülő okok az okozatot eredményezik. Éppen ez a megosztott munkában egységgé tömörülő és okszerű együttesség határolja el a tettestársi viszonyt a bűnsegédi bűnrészességtől, amennyiben a bűnsegéd akaratának nem kell előzőleg és egyetértőleg egyesülnie a tettesével, a tettest tudtán kívül is lehet segíteni ; s ami ennél is fontosabb, hogy a bűnsegéd cselekvése a bűncselekmény kísérleti fokáig sem terjedhet, hanem önmagában legföljebb az előkészület jellegével bír. Ez áll az elméletileg fősegédnek nevezett közreműködőre is, akinek feltételt létesítő támogatása lehet ugyan olyan, hogy nélküle a bűncselekmény el nem követhető, de ez a cselekvés mégis csak feltétel és nem tényálladékot létesítő ok, az okozatosságnak nem része, hanem a törvényes tényálladék körén kívül álló elem. Aki tehát a törvényes tényálladék egy-egy részét közös akarattal — a társa és a maga cselekvését és az eredményt egyel értőleg akarva — foganatosítja, az az okozatosság egy részét végzi, nem feltételt nyújt, hanem okot valósít meg s így tettestárs ; felel úgy a maga, mint a társa cselekvéséért s az ebből előálló okozatért, az eredményért 142 107. Csendes társ büntetőjogi felelőssége forgalmi adócsalás esetében 164 VII. FEJEZET. A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok. 79. §. 5. A jogos védelem szempontjából a jogtalanul megtámadott részéről a támadás legyőzésére használt cselekmény szükségességét a támadás minősége, mérve és az adott helyzet szigorú mérlegelése alapján kell elbírálni. Elítélés, amikor a tárgyi és alanyi körülmények ily átélt és beható vizsgálata mellett a kir. Kúria úgy találta, hogy a vádlott a sértett részéről ellene intézett támadás következtében oly szorongatott helyzetben nem volt, amelyből csak a sértett megölésével menekülhetett meg, ellenkezőleg, az ellene törő és a részéről alkalmazott visszaverő erőszak mértéke nem fedi egymást, sőt a vádlott ölési cselekményében jelentkező többlet-erőszak túlzó megtorlásra mutat, amire a vádlottnak joga nem volt, amelyért tehát büntetőjogi felelősséggel tartozik 8 ('). Nem hivatkozhatik vagyonának jogos védelmére az, aki hatéves korú vézna gyermeket, aki tőle egy darab mézeskalácsot lopott el, földhöz vágta, rugdosta úgy, hogy lábatörötten szedték fel 9 47. A szülőnek — bár jogtalan — támadásával szemben a gyermek a lehetőség szerint kitérni tartozik. Mikor azonban a szülő jogtalan és közvetlen támadást intéz egyik gyermeke ellen, akkor az ezen támadásnak a másik gyermek részéről való elhárítása nem tekinthető jogtalan beavatkozásnak 53 89—91. §. 102. II. Enyhítő és súlyosbító körülmények gyilkosság esetében. Életfogytiglani fegyházbüntetés kiszabása 142