Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

Büntetőjogi Döntvénytár. 54 nak, arra is van joga és hatásköre, hogy tőlük a pénzbünteté­seket beszedje; pedig a vádlott ezt a hatósági jogkört, megbí­zást, — attól való kifejezett eltiltása tudatában — ravaszul csak színlelte. Azt azonban oly hatályosan telte, hogy a sértetteknek eszébe sem jutott a vádlott e cselekvésének, magatartásának jogosságában kételkedni. Ennek következtében megtévesztve fizet­tek a vádlott kezéhez, aki őket ily módon megkárosította. A vádlottnak e cselekményeiben a fentiekből kitűnően a Bn. 50. §. és a Btk. 381. §. 4. pontja szerinti csalás bűntettei­nek minden jogi alkotó eleme megvalósult, ennélfogva a kir. Kúria a kir. főügyész részéről a vádlott terhére használt semmis­ségi panasz folytán a kir. ítélőtábla e részbeni téves minősíté­sét — bár a kir. főügyész jogi felfogásától eltérően és eny­hébben — de a törvénynek megfelelően a vádlott terhére helyes­bítette. = A védelem egységére nézve t. BDtár VIII. 30., XIV. 1. 34. Bíróküldés a koronaügyész indítványára a közbéke és a közbiztonság érdekében. (Kúria 1924 máj. 24. B J. 2553/1924. sz.) A kir. Kúria: A bíróküldés iránt előterjeszteti indítványnak helyt ad és az illetékes szegedi kir. törvényszék helyett, ennek a bűnügynek elbírálására a szolnoki kir. törvényszéket küldi ki. indokok: A koronaügyész a Bp. 29. §-ának második bekez­dése alapján, abból az okból indítványozza, hogy ebben az ügy­ben a további eljárásra az erre illetékes szegedi kir. törvényszék helyett más bíróság küldessék ki, mert a szegedi kir. főügyész­nek hozzája intézett s az indítványhoz csatolt felterjesztésben fog­laltaknál fogva a közbéke és a közbiztonság érdekében szükséges­nek látja, hogy ebben az ügyben ne a szegedi kir. törvényszék előtt folytattassék a további eljárás. A szegedi kir. főügyész által a koronaügyészhez intézett s a kir. Kúriával is közölt felterjesztéshez mellékelt hírlappéldányok­nak a jelen ügyre s az abban szereplő felekre vonatkozó közle­ményeiből megállapítható, hogy Szegeden és vidékén, részben a terheltek mellett, részben azok ellen olyan hangulatkellés folyik, mely alkalmas lehet arra, hogy Szegeden az ügy elintézése ide­jén, a közelvidékről jöttek által is megszaporodott érdeklődő kö­zönségnek könnyen befolyásolható, egyrészről a terheltekkel rokon­szenvező s másrészről azokkal ellenséges érzelmű elemei körében olyan izgalmat váltson ki, mely a társadalom más köreire is át­terjedve, a közbiztonságot és a közbékét is súlyosan veszélyez­tethetné. 4*

Next

/
Thumbnails
Contents