Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

Büntetőjogi Döntvénytár. 33 vagy megkísérelt gyilkosságnál a szándék egyaránt határozott és nem ingadozó. Hogy pedig egy-egy zendülő-, rabló- és fosztogató-csoport nem követhetne el gyilkosságot, arra a védelem a Btk.-ben tám­pontot nem talál, sőt ellenkezőleg a Blk. 155. §-a, ((amennyiben súlyosabb büntetés alá eső bűntett nem forog fenn», kivétellel egyenesen utal rá, hogy az e törvényhelyen nem említett súlyo­sabb bűncselekmények —r- tehát a gyilkosság bűntetté is — az ide vonatkozóan megállapított törvényes rendelkezések szerint bírálandók el. A vádlottnak a gyilkosság bűntettében való bűnösül kimon­dása tehát törvényes.' A vádlottnak ezt a cselekményét ugyan a kir. ítélőtábla téve­sen minősítette a Btk. 69. §. 2. pontja szerint való bűnsegédi bűnrészességnek, mert a vádlott maga is támadt, maga is lőtt, szóval a tetteseket elkövetési cselekményük véghezvitelében nem­csak segítette, támogatta, hanem társaival együtt és közösen maga is lettesi tevékenységet fejtett ki és így bűnrészessége a segédi tevékenységen túlmenő és a Btk. 70. §-ában megjelölt társtet­tesség; minthogy azonban ez a minősítésbeli tévedés a vádlott javára szolgál és megfelelő perorvoslattal megtámadva nincs, azt ehelyütt helyesbíteni nem lehetett . . . 24. /. Az 1922.-XXVI. tc. 1. §. 1. pontjának alkalmazásában «űzérkedés» annak a cselekménye, aki külföldi fizetési eszközt nyerészkedés végett vá­sárol és nyereséggel tovább elad. — //. Az 1922. évi XXVI. tc. 3. §. 1. bekezdésében meghatározott bűn­cselekmény — mint önállóan büntetendővé nyilvá­nított előkészületi cselekmény — csupán akkor álla­pítható meg, ha a véghezvitel nem jutott el az id. tcikk I. §-ában meghatározott valamelyik bűncse­lekmény kísérletéig. (Kúria 1923 febr. 6. B II. 7371/1923. sz.) Indokok: . . . S. Adolf vádlottnak a Bp. 385. §. 1. a) pont­jára alapítottnak tekintett panasza azért nem alapos, mert a kir. minisztérium 6700/1922. M. E. számú rendeletének-4. §-a sze­rint külföldi fizetési eszközök adás-vételének közvetítésével még bizományos is csak akkor foglalkozhatik, ha erre a Devizaköz­pont javaslata alapján a pénzügyminisztertől engedélyt nyert, és maga, önszerződő félként ebben az esetben sem léphet az ügy­Büntetőjogi Döntvénytár. XVII. 3

Next

/
Thumbnails
Contents