Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

Büntetőjogi Döntvénytár. II. (Kúria 1924 jan. 16. B II. 5812/1923. sz.) Indokok. . . . A kir. ítélőtáblának azt a kijelentését, hogy a kincstár megrövidítésére irányuló közvetetlen szándék ennek a bűncselekménynek nem lényálladéki eleme, a kir. Kúria csak abban az értelemben tartja helyesnek, hogy a szóbanforgó bűncselekmény létrejöttéhez a törvény a különös megrövidítési célzatot, vagyis azt, hogy az illető egyenesen abból a célból cselekedjék, avagy mulasszon, hogy az államkincstárt megrövidítse, nem kívánja meg, hanem elég már az is, ha az illető tudja, hogy cselekményével, avagy mulasztásával az államkincstárt megrövidíti és ennek dacára azt mégis megcselekszi, avagy elmulasztja. A kir. Kúria erre irányuló panasz hiányában felül nem vizsgálhatta ugyan, megjegyzés nélkül azonban nem hagyhatja a kir. ítélőtáblának a kiszabolt pénzbüntetések átváltoztatására vonatkozó tévedését. A 6050/1923. M. E. számú rendeletnek a pénzbüntetéseknek szabadságvesztésbüntelésre, átváltoztatására vonatkozó rendelkezéseit ugyanis oly ügyekben, amelyekben az elsőfokon eljárt bíróság a rendelet életbelépte előtt hozta meg érdemleges határozatát — amiként ezt 77,772 1923. M. E. számú rendeletével a kir. minisztérium és értelmezte — akkor lehet alkalmazni, ha a fellebbviteli bíróság a kiszabott pénzbüntetés összegét az értékváltozások figyelembevételével nem látja megfelelőnek és ennélfogva azt felemeli. Az adott esetben azonban a kir. törvényszék az ítéletet 1923 március 27-ik napján, tehát a rendeletnek 1923 augusztus 25-ik napján történtéleibelépte előtt hozta meg és a kir. ítélőtábla a kiszabott pénzbüntetés összegét nem emellé fel. De nem hagyhatja megjegyzés nélkül a kir. Kúria a kir. ítélőtáblának azt a téves rendelkezését sem, mely szerint a főbüntetésül kiszabott pénzbüntetést is 30 nap alatt, a szegedi kir. pénzügyigazgatóságnál fizetteti. Az 1920: XXXII. tc. 7. §-ának az a rendelkezése ugyanis, mely szerint a pénzbüntetés címén befolyt összegeket a pénzügyi tárca keretében kell elszámolni, nyilvánvalóan az 5. §-ban főbüntetésül meghatározott fogházbüntetést a Btk. 92. §-ának alkalmazásával helyettesítő pénzbüntetésre nem, hanem csupán magában az 1920: XXXII. tc.-ben, nevezetesen ennek 6. §-ában említett s az előbbi jogi természetétől és rendeltelésétől elülő pénzbüntetésre, vagyis a mellékbüntetésre vonatkozik. A fogházbüntetést helyettesítő pénzbüntetés tehát az 1892. évi XXVII. tc. 3. §-ában meghatározóit célra, 15 nap alatt, végrehajtás terhe melletl a szegedi kir. ügyészségnél fizetendő be, amiként a kir. törvényszék helyesen rendelkezett. . .