Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

Tartalommutató. 387. §. ( 15. Az 1923: XXXII. tc. 22. §-a alapján 7772/1923. M. E. sz. alatt kiadott rendeletnek az a rendelkezése, amely szerint a fellebbviteli bíróság a pénzbüntetés mértékének felemelése tárgyában irányadó szabályokat — ha a kiszabott pénzbüntetés vagy pénzbírság összegét az értékváltozások figyelembevételével nem látja megfelelőnek — akkor is alkalmazhatja, ha az elsőfokú bíróság az 1923 szept. 1. napján megelőzően már ítéletet hozott, csupán a Bp. 387. §. 3. bekezdésében megjelölt keretek között érvényesülhet „ „ „_ _ _ 1_ 68. Az elsőfokú ítéletnek nem fellebbezett része csak addig marad a részleges jogerő hatálya alatt, amíg erre az ítéletrészre vonatkozóan akár a tényállás, akár a jogi értékelés tekintetében a fellebbezési bíróság ítélete új megállapítást nem tesz. Ha azonban ez akár az egyik, akár a másik irányban megtörténik, a semmisségi panaszban a ténybeli nóvumnak esetleg téves jogi értékelése ép úgy vitatható, mint panaszolható az, hogy a vádlottra a kir. törvényszékénél kedvezőbb minősítés bizonyos irányban törvényt sértő. Semmisségi panasz visszautasítása, mikor a vádlott a kir. törvényszék ítélete ellen sem a bűnösség, sem a minősítés kérdésében nem fellebbezett, a kir. ítélőtábla pedig ezt az ítéletet — a bűnösség kérdését nem érintve — csupán a minősítés szempontjából semmisítette meg és a vádlott bűncselekményét az elsőfokú bíróságnak a vádlott által megnyugvással tudomásul vett súlyosabb minősítésénél enyhébben minősítette... — .... _.„.„_ ._. __„.„__ 388. §. 33. Az a körülmény, hogy az alsóbíróság megengedte a vádlottnak, hogy a perorvoslatának indokolását csak az ítélet kézbesítésétől számított nyolc napon belül nyújtsa be, nem ad jogot egyúttal a védőnek is arra, hogy perorvoslatának indokolását kedvezményes határidő alatt terjessze elő— _ „_ .... „ _ 425. §. 65. Abban az esetben, ha a fellebbviteli főtárgyaláson sem a vádlott, sem védője nem voltak jelen, a Bp. 425. §. második bekezdése szerint a kir. ítélőtábla ítéletét csupán a vádlottnak kell kihirdetni; ha ezen a hirdetésen a vádlottnak meghatalmazott védője is megjelenik — tekintettel a Bp. 53. §. első bekezdésében foglalt rendelkezésre — semmisségi panasszal ő is élhet, de nem illeti meg ez a jog azt a védőt, aki a vádlottnak nem saját védője, hanem akit a kir. törvényszék a hirdetésre hivatalból rendelt ki — Bpn. 31. §. 26. A felmentett vádlott az ítéletet semmisségi panasszal nem támadhatja meg. ítélet indokolása ellen anyagi jogi okból egyáltalában nem használható semmisségi panasz „ .... —