Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

VIII Tartalommutató. Lap XXX. FEJEZET. Az orgazdaság és bűnpártolás. 370. §. 73. Nem követ el orgazdaságot az, aki sikkasztásból származó dolgot 'jóhiszeműen vásárolván, azt a dolgot oly időpontba adja el, mikor a dolog eredetét még nem ismeri, majd a dolgot — a sértettől kapott figyelmeztetés ellenére — a vevőnek tényleg át is adja _____________ 104 78. Hivatali sikkasztással kapcsolatos orgazdaság _ _ _ 112 93. Üzletszerű orgazdaság megállapítása az egyes orgazdasági cselekményeknek anyagi halmazatban állását kizárja _ _ _ 141 374. §. 58.1. A Btk. 374. §-a alá eső bűnpártolás tényálladékát a pártoló cselekmény alkalmas volta már kimeríti, tekintet nélkül arra, vájjon a pártolás eredménnyel járt-e az alapbűncselekmény tettesére nézve vagy nem. — II. A bűnpártolás vétsége, mint járulókos bűncselekmény sajtóbűncselekmény tekintetében is elkövethető _________ „, _ _ _ _ 81 XXXI. FEJEZET. A csalás. Bn. 50. §. 77. Aki rézgyűrűt, amelyet aranyfémjelzésnek utánzatával látott el, aranygyűrű gyanánt értékesített: az — túlmenően az 1897. évi XXXVII. tc. 1. §-ának rendelkezésén — csalást követ eL_ _ 111 381. §. 33. A Btk. 381. §. 1. pontja szerint minősülő csalás bűntetteit követi el a járásbíró, aki a büntetéspénzek kézhezvételére vonatkozó hatósági megbízást színlelve, a büntetéspénzeket beszedte ós saját céljaira fordította ___________ 47 XXXII. FEJEZET. Okirathamisítás. 393. §. 33. A Btk. 393. §-a alá eső bűntettben bűnös a járásbíró, aki bűnügyekben eljárva a kiszabott pénzbüntetés mértékére vonatkozó ítéleti rendelkezés kihirdetésénél nagyobb összeget jelölt meg, mint amennyit az ítélet írásos szövegébe bevenni akart, azzal az elhatározással, hogy a két összeg között való különbözetet jogtalanul el fogja tulajdonítani, jóllehet az írásbafoglalás időpontjában hivatalának gyakorlásától fegyelmileg fel volt már függesztve ___________ 47 403. §. 87. Csekkhamisítás a Btk. 403. §. 3. pontja szerint minősül „ _ 124