Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

Büntetőjogi Döntvény fai. 81 2és alakjában foglalnia, mint a legfelsőbb megbízással ad hoc kirendelt s a kegyelmi elhatározás egy részletmozzanatát meghatározó, tehát bár megbízás alapján, de lényegében felségjogot gyakorló szerv teszi meg, amely intézkedésében — épen annak átruházott felségjogi természetéből kifolyóan — sem az anyagi, sem az alaki büntetőjog szabályai által korlátozva nincs. Amennyiben tehát a megbízott bíróság a legfelsőbb kegyelmi elhatározás értelmében, pl. szabadságvesztésbüntetés helyeit pénzbüntetést állapít meg, a pénzbüntetés összegének meghatározásánál nincs kötve a pénzbüntetés legkisebb vagy legmagasabb összegét meghatározó, valamint a pénzbüntetések átváltoztatására vonatkozó jogszabályokhoz s az ezekben foglalt alapelvekhez. Mihez képest az átváltoztatás tárgyában tett intézkedését, minthogy ez nem tartózik a Bp.-ban szabályozott bűnvádi eljárás útjára, nem is kell perrendszerű végzésbe foglalnia s amennyiben azt mégis abba foglalná, az mint a kegyelmi elhatározásnak egy kiegészítő része, természetszerűleg végérvényes s azzal szemben a Bp.-ban szabályozott perorvoslatok s így különösen a Bp. 378. §-ában említett felfolyamodás nem használható. Az előadottakból nyilvánvaló, hogy a soproni kir. törvényszék a kegyelmi jog gyakorlásáról rendelkező Btk. 117. §-ának és az 1920: l. tc. 13. §-ának íig.yelmenkívül hagyásával járt el akkor, midőn az átváltoztatás tárgyában végzés alakjában tett intézkedése ellen 'az elítélt részéről beadott felfolyamodást elfogadta és a kir. ítélőtáblához felterjesztette, a kir. ítélőtábla pedig a fenti törvényes rendelkezéseken felül megsértette még a Bp. 15. §-át is akkor, midőn a kormányzó által kizárólag a soproni kir. törvényszékre bízott átváltoztatás kérdésében a törvényszék intézkedését megváltoztatva, döntött, tehát olyan jogot gyakorolt, amely őt legfelsőbb megbízás hiányában meg nem illette. Mindezeknél fogva a koronaügyész perorvoslata e részben alapos . . . - V. ö. Kúria JEH.: BHT. III. "218. 58. /. .4 Btk. 374. §-a alá eső bűnpártolás tényálladékát a pártoló cselekmény alkalmas volta már kimeríti, tekintet nélkül arra, vájjon a pártolás eredménnyel járt-e az alapbűncselekmény tettesére nézve vagy nem. — II. A bűnpártolás vétsége, mint járulékos bűncselekmény sajtöbűncselekmény tekintetébén is elkövethető. — ///. Az 1921:111. tc. 7. §-ában meghatározott bűncselekmény: akkor sem sajtóbűnHüntetőjogi Döntvénytár. XVII. 6