Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

VI Tartalommutató. 27. Sem az egyszerű izgatás (Btk. 172. §. 2. bekezdés), sem a megtámadás (Btk. 173. §. 1. tétel), sem a lázítás (Btk. 173. §. 2. tétel), nem akar ellenséges, támadó cselekvést kiváltani az olvasókból vagy a hallgatóságból, hanem beéri azzal, hogy azok lelkületében az izgatás tárgya ellen csak gyűlöletet, ellenszenvet, ellenséges indulatot támasszon; ellenben a Btk. 171. §-ában, valamint a Btk. 172. §. 1. bekezdésében említett izgatás már ezen ellenséges érzelmek felkeltésén felül objektív célt is szolgál, egyenesen felhíván az olvasót, vagy hallgatóságot arra, hogy ellenséges indulatának, gyűlöletének kifejezést adjon akként, hogy ezen érzelmei értelmében cselekedjék is „„ _ 39 28. Izgatás vádja esetében gondosan mérlegelni kell a vád tárgyává tett nyilatkozaton felül azt is, hogy a nyilatkozatot ki, kihez, minő körülmények között intézte ; csak az összes lényeges kísérő körülményeknek ily együttes szemlélete és egymásra való vonatkozásban történő értékelése lehet biztosítéka ama jogi következtetés helyes levonásának, vájjon a nyilatkozat, a közlemény alkalmas-e arra, hogy gyűlöletet keltsen ? _ 41 40. Az izgatás veszélyeztetési bűncselekmény, amely nemcsak akkor jön létre, amikor a felkeltett gyűlölet a forrpontig jutott és közvetlenül várható a társadalmi belbékét megzavaró kirobbanás ; hanem megvalósul már ezt megelőzően akkor is, amidőn az arra alkalmas és nyilvánosan elhangzott élő szó vagy sajtóközlemény az egyik társadalmi osztálybeliek lelkében a megvetést, az utálatot, szóval a minden fajtájú erős ellenszenvet, ellenséges érzést magában foglaló gyűlöletet felkelthette egy másik társadalmi osztállyal szemben. Hogy a gyűlölet egyelőre csendes vagy végkép is az marad, az az izgatás jogi megállapítását nem akadályozza, mert a törvényes tónyálladékban csak gyűlöletről és nem fokozást jelentő jelzővel legveszélyesebb formájában kialakult gyűlöletről van szó. Izgatás a zsidók osztálya ellen ..„ „„ 56 69. Törvényeink szerint a «zsidóság» gyűjtőfogalma alatt nem lehet mást érteni, mint — foglalkozásra, nemzetiségre való tekintet nélkül — egész általánosságban azoknak a hívőknek összességét, akik az izrealita hitfelekezetet alkotják, vagyis magát ezt a hitfelekezetet. Ehhez képest az, aki a zsidóság, mint személyösszesség ellen, közerkölcsiség, hazafiság ós köztisztességellenes magatartás felhánytorgatásával egész általánosságban izgat, az valójában az izraelita hitfelekezet ellen izgat, mert aki valamely hitfelekezet tagjait ilyen általánosságban állítja pellengérre, az magát a hitfelekezetet támadja meg.._ „ .„ „._..„___„ .._ „__.___ 95 IX. FEJEZET.? A vallás szabad gyakorlata elleni bűntettek és vétségek. 190. §. 18. A Btk. 190. §-ában meghatározott valláselleni vétség tónyálladékához Istent sértő külön célzat nem kell; elég ha a tettes annyi belátással bír, hogy feléri ésszel, mikép durva, anyagiasán nyers kitételei a hívőlelkek ezreire megbotránkoztató hatással lehetnek. A művészi eszközök erejével elkövetett bűn-