Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)
74 Büntetőjogi Döntvénytár. ügyi kincstár javára leendő fordítása törvényellenes, mert az 4921 : XXXIX., valamint az 1920: XXXII. tcikkek vonatkozó rendelkezéseinek egybevetett értelme szerint csupán a most hivatkozott törvények alapján kiszabható, tehát mellékbüntetésnek tekintendő pénzbüntetések fordíthatók az alsófokú bíróságok ítéleteiben meghatározott célokra ... II. (Kúria 1924 jún. 17. B III. 1220/1924. sz.) Indokok: . . . Elvileg megjegyzi a kir. Kúria, hogy a Btk. 92. §-ának alkalmazása esetén a fogházbüntetés helyébe jövő pénzbüntetés, mint főbüntetés a Btk. illetve az 1921 : XXVIII. tc. rendelkezései szerint szabandó ki,, mert az adócsalásokról szóló törvényekben csak a pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre vonatkozóan van rendelkezés; ellenben a pénzbüntetésre, mint főbüntetésre vonatkozóan nincs... III. (Kúria 1924 jún. 18. B III. 757/1924. sz.) Indokok.... A főbüntetésül kiszabott pénzbüntetés célját az 1892: XXVII. tc. 3. §-a határozza meg, amelyet az adócsalásról szóló törvények a pénzbüntetés, mint főbüntetés tekintetében nem módosítottak.. . = Ugyanígy a jelen kötetben 16. sorszám a. határozat. 52. Utánpótlási árul csak azt a napi árt lehet elfogadni, amily áron a cikk, a kiárusítás idejében gondos és körültekintő beszerzés mellett pótolható. (Kúria 1924 jún. 4. B II. 1895/64. sz.) Indokok.... Ezek az árak a valóság szempontjából ehelyütt felül nem vizsgálható tényeket alapul véve, az uzsorabíróság által felhozott okokból, a méltányos hasznot meghaladó nyereséget foglalnak magukban. Igaz, hogy utánpótlási ár kiszámítását nem lehet pusztán a korona esésére, mint a gazdasági élet csupán egyik — bár igen lényeges — tényezője körül történt változások eredményére alapítani, ámde feltéve, hogy a kereskedő utalva van az eladott készlet pótlására, utánpótlási árul csak azt a napi árt lehet elfogadni, amily áron a cikk, a kiárusítás idejében gondos és körültekintő beszerzés mellett pótolható. Az utánpótlási ár számításának jogosultsága tehát semmiképen sem jelentheti azt, hogy a kereskedő, amikor az áruját még csak kézhez veszi és mielőtt a kiárusítást még csak meg is