Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

Büntetőjogi Döntvénytár. 67 (Kúria 1924 máj. 43. B I. 1211/1924. sz.) . Indokok: ... A kir. ítélőtábla ítéletének az a rendelkezése, amely a pénzbüntetésről és a bűnügyi költségről a St. 40. §-a értelmében intézkedik, törvényt sért. Á St. anyagi és alaki külön jogszabályai ugyanis a sajtórendőri vétségekre nem alkalmazhatók, mert azokra az általános és rendes anyagi jogi és perjógi szabályok az irányadók, s ezek szerint tehát a pénzbüntetésért és a bűnügyi költségért csak ae elítélt vádlott felelősségét kellett volna megállapítani annál is inkább, mert a vád sem irányult a St. 32. §-ában meghatározott sajtó útján elkövetett bűncselekményre, amennyiben az csupán sajtórendőri vétség tényálladékát felölelő cselekmény miatt emeltetett, kövelkezéskép a marasztalt kiadó és nyomdatulajdonos felelősségre vonása tekintetében vád sem volt, már pedig a pénzbüntetésben s a bűnügyi költségben való marasztalás csak a bűnügyi felelősségnek lehet folyománya s ez is csak törvényes vádon alapulhal. Minthogy pedig a kir. ítélőtábla is csak a sajtórendőri vétség fennforgását állapította meg, tehát az általa is alaposnak talált vád keretén kívül, s így törvényszerű vád nélkül járt el akkor, amidőn a St.-nek ez esetben nem alkalmazható 40. §-a alapján a lap biztosítékának tulajdonosát, a kiadót és a nyomdatulajdonost a pénzbüntetés és a bűnügyi költség megtérítésére fokozatos felelősség mellett kötelezte s ezzel a Bp. 384. §. 11. pontjában meghatározott s a szakasz végbekezdése szerint hivatalból figyelembe veendő alaki semmisségi okot létesítette, mely törvénysértés a fent megjelölt marasztaltak sérelmére szolgált; ennélfogva a kir. ítélőtábla ítéletének vonatkozó részét megsemmisíteni s a rendelkező rész értelmében határozni kellett. = Kúria : Sajtórendőri vélség esetében minden vonatkozásban a Btk. felelősségi rendszere érvényesül (társtettesség megállapítása) BDtár XIII. 25. 47. Aki kijelentéseiben a magyar állam megbecsülését csorbító valótlan tényállításokon felül a magyar állam ellen meggyalázó kifejezéseket is használ: csupán az 1921:111. tc. 7. §-ának első bekezdésébe ütköző vétségben bűnös. (Kúria 1924 máj. 6. B I. 7428/1923. sz.) Indokok: . . . A kir. főügyész -panaszának a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján bejelentelt részét amiatt használja, mert vádlottnak a magyar állam sérelmére elkövetett cselekménye az 1921:111. tcikk 7. §. első bekezdésében meghatározott vétségen