Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Büntetőjogi Döntvénytár. 49 60. Nemzetgyűlési képviselő a nemzetgyűlésen elmondott beszédeért büntetőjogi felelősséggel nem tartozik; ha azonban ugyanazt a beszédet máskor, másutt, más körülmények között mondja el, annak tartalmáért felelnie kell. A mentelmi jog csak az alkotmányos szabadságot védi és nem a képviselőnek juttat mindenkorra kivételes előjogokat. (Kúria 1923 máj. 29. B I. 1889/1923. sz.) indokok: ... A védő a Bp. 385. §-ának 1. a) pontjára való hivatkozással azért él semmisségi panasszal, mert a vádlottat mentelmi jogának megszűnése után is az anyagi immunitás illeti meg, mivel csupán a nemzetgyűlésen elhangzott beszédjét olvasta föl, ennélfogva bűnössége — osztály elleni izgatás miatt — tévesen állapíttatott meg. Minthogy a védő ezzel azt állítja, hogy a vádlottat a mentelmi jognak felelőtlenségi ereje védi, mely a szólásszabadságát biztosítja, ennélfogva a kir. Kúria úgy találta, hogy a védelem a vádbeli cselekmény jogosságát vitatja s a panasz e részét az anyagi jog szempontjából ilyen irányban vette érdemi felülvizsgálat alá. A panasz alaptalan. El is tekintve attól, hogy az itt irányadó és valónak vett tényállás szerint a vádlott nemzetgyűlési beszédje az izgatást megállapító vádbeli tényállás legnagyobb és legerősebb részeit és kitételeit nem is tartalmazza, nincs olyan törvényi rendelkezés, amely a vádlottat képviselőségének megszűnte után is minden időre büntetőjogilag, felelőtlenné tenné mindazon cselekményeinek ismétléséért, amely cselekményeket ő első alkalommal, mint a mentelmi joggal védett képviselő a képviselőház, illetve a nemzetgyűlés ülésein kövelett el. A védelem részéről vitatott mentelmi jog nélküli tartós és állandó anyagi immunitás törvényeinkben és a gyakorlatban is ismeretlen, tehát a vádlottat a jelen esetben nem védi, ahogy azt a védő irányadó jogforrás említése nélkül állítja. Azért a beszédjéért tehát, amelyet a vádlott, mint nemzetgyűlési képviselő a nemzetgyűlésen elmondott, büntetőjogi felelősséggel nem tartozik, mert a szólásszabadságában védi őt a Btk. 19. §-a, ha azonban ugyanazt a beszédet máskor, másutt, más körülmények között mondja el, annak tartalmáért a vádlottnak felelnie kell, mert ez az utóbbi beszéd, ha az előbbivel azonos tartalmú volna is, más különálló, külön elbírálás alá eső beszéd, amelynek büntetőjogi értékelését, e célból a vádlott felelősségre Büntetőjogi Döntvénytár. XVI. 4