Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Büntetőjogi Döntvénytár. 39 ségi panasszal. Ezt a hiányt hatályosan nem pótolhatta sem a vádlott kitanítása, sem az ítéletnek a védő kezéhez történt kézbesítése. (Kúria 1923 február 14. B I. 6844/1922. sz.) = L. a jelen kötetben 81. sorszám alatt közölt határozatokat is. 48. A Bp. 329. §-a értelmében csupán a felmentő és a kisebbsúlyú marasztaló ítéletek közölhetők a vádlottal és védőjével kézbesítés útján. Törvényellenes, hogy az erős felindulásban megkísérelt szándékos emberölés büntette esetében hozott súlyos marasztaló ítéletet a kir. törvényszék kézbesítés útján közölte a védővel azért, mert a védő a főtárgyalásról az ítélet kihirdetése előtt eltávozott. Ebben az esetben a kir. törvényszéknek a Bp. 302. §-a szerint kellett volna eljárnia. (Kúria 1922 szeptember 6. B I. 3314/1922. sz.) = L. az előző sorszám alatt közölt határozatot is. 49. Valamely sajtóközleménynek a tartalmát a gyűlöletkeltésre való alkalmasság szempontjából a megjelenés helye, ideje, az olvasó közönség és más kísérő körülmények figyelembevételével kell mérleqelni. „ . u (Kúria 1923 febr. 13. B I. 7768 1922. sz.) Indokok: ... A vádlott egy költött eset megírásával és cikkének kifejezetten a munkások részére készült időszaki lapban a «Hirek» rovatában történt közzétételével az úriosztályt szándékosan olyannak akarta feltüntetni, mint amelynek csak a saját osztályabélije iránt van emberi érdeklődése, rokonszenve és részvéte ; ellenben a munkásosztályhoz tartozóval szemben még akkor is ridegszívűen érzéketlen, ha azt szerencsétlenség éri; sőt egy léha találka örömeit is elébe helyezi egy szerencsétlenül járt munkásasszony segélyben részesítésének. Amikor tehát a vádlott ezt az élet rendes viszonyainak meg nem felelő, az esetleges kivételeket lelkiismeretlenül általánosító esetet kigondolta, amikor azt az úriosztályt amúgy sem kedvelő munkásosztály olvasmányául olyan időben tétette közzé, amikor a társadalmi ellentétek túlságosan