Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Tartalommutató. XXI jében a gesztenyének kicsinybeni ára 62—70 K között ingadozott ós a legjobb minőségű magyar gesztenye legmagasabb eladási ára sem haladta meg kicsinyben a 80 K-t, a vádlott azáltal, hogy a gesztenyét nagyban 80 K ért szerezte be ós 90 K-ért árusította kicsinyben, árdrágítást követett el, mert a gesztenyét nyilván közvetlen a fogyasztók részére árusítótól vette nagyban, miáltal a cikk árát az árúnak a fogyasztóhoz juttatása végett nem szükséges közbenső kereskedéssel drágította _..__.-__„____._„ „ ._ 46 54. A nem szükséges közbenső kereskedés, egyéb feltételek fennforgása esetében is csak akkor bűncselekmény, ha üzérkedés céljából történt, ámde közel 1.000,000 K-s eladásnál 8568 K nyereség olyan csekély, mely az üzérkedés célzatát már egymagában kizárja „ _ „.____,„____ 47 55. Az üzérkedés fogalma a nyerészkedést feltételezi ugyan, minthogy azonban az 1920 : XV. tc. 1. §-ának 4 pontja a nyerészkedést nem mint eredményt, hanem csak mint célzatot kívánja meg, elköveti ezt a vétséget az is, aki üzérkedés céljából közszükségleti c.kk árát az árúnak a fogyasztóhoz juttatása végett nem szükséges közbenső kereskedéssel drágítja, még ha reá nézve ez a közbenső kereskedése veszteséggel járt volna is „ 47 97. Árdrágító visszaélés bűntette esetében a vagyoni elégtétel megállapítása nem függ attól, hogy az elért vagy elérni szándékolt nyereség nagysága kideríthető-e vagy sem; a nyereség mértéke csupán tájékoztató adat a vagyoni elégtétel összegére 185 56. Abból a tényből, hogy a vádlott — aki fűszerkereskedő — az általa eladott cukorért olyan árt követelt, amely a törvényben említett körülmények tekintetébe vételével a méltányos hasznot meghaladó nyereséget foglal magában, nem következik, hogy a cukor adásvételével, hivatásánál fogva, üzletszerűen foglalkozó vádlott, az árúuzsorát is üzletszerűen követte volna el 47 96. Az 1920: XXVI. tc. 7. §-a alapján csak a 7. §-ban említett mellékbüntetéseknek vagy közülök egynek vagy többnek alkalmazása mellőzhető, az 1920: XV. tc. 1. §-ának második bekezdésében említett mellékbüntetések alkalmazása azonban nem. A hivatalvesztés ós a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését a Btk. 54. íjának második bekezdése alapján lehet mellőzni, az elkobzás azonban egyáltalán nem mellőzhető/ _ _ 185 25. Árdrágító visszaélés bűutette vagy vétsége miatt folyamatba tett bűnügyben, ha a kir. Kúria jogi értékelése szerint a vád alapjául szolgáló tett nem esik az 1920 : XV. tc. alá, hanem valamely más — nem az uzsorabíróság hatáskörébe tartozó — bűncselekmény tényálladékát állapítja meg: a kir. Kúria nem ítélhet az ügy érdemében, hanem — tekintettel az Ube. (5950/1920. M. E. sz. rend.) 13. §-ára, — a Bp. 384. §. 4. pontjában meghatározott semmisségi okból, a Bpn. 34. §-ának első bekezdése értelmében az uz^orabíróság ítéletét megsemmisíti ós elrendeli az iratoknak az illetékes bírósághoz (esetleg közigazgatási hatósághoz) való áttételét. Nem vonatkozik ez a megállapodás arra az esetre, ha a vád tárgyává tett cselekmény az 1920: XV. tc. alá esik ugyan, de annak folytán, hogy ezen törvény életbelépte előtt követtetett el. amikor a cselekmény a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó kihágás volt, a vádbeli cselekményt a Btk. 2. §-a értelmében kihágásnak kell minősíteni. Ily esetben a Kúria — tekintettel a Bp. 22. §-ában foglalt