Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Tartalommutató. XIX delt közszükségleti cikket forgalomba hozza-e, vagy ne s mikor és mily föltételek mellett tegye ezt, hanem a fogyasztó közön­ség érdekében az erkölcstelen kapzsiság megfékezése s a lehe­tőség határain belül az árak emelkedésének megakadályozása végett bizonyos tiltó szabályokat állít fel: az őstermelőt sem illeti teljes gazdasági szabadság. — II. 36 q zsírnak a forga­lombahozataltól való visszatartása oly méretű árdrágítás, mely a közellátás érdekét súlyosan veszélyezteti, — III. Az a kö­rülmény, hogy a bűncselekmény külsőleg valamely magánjogi ügylet vagy jogviszony formáját is magánviseli, büntetőjogi szempontból közömbös, mert a büntetőjogi értékelés független és önálló a magánjogi értékeléstől és egyik a másikat nem be­folyásolja. Ha valamely magánjogi viszony bűncselekményt tartalmaz, a vádlott a magánjogi vis/onyra, mint büntetőjogi felelősséget kizáró okra ép oly kevéssé hivatkozhatik, mint ahogy a magánjogilag kötelezettet sem mentesíti az, hogy cselekményét bűncselekménynek is minősítették. Bűnsegéd az, aki a forgalombahozataltól visszatartott zsírt mint bizományi árút átvette és két hónapon át a hűtőházban tárolta _ .... _ 12 99. A «követel» szó az 1920 : XV. tc. alkalmazása szempontjából nem azt jelenti, mintha az árnak aiku eredményének kellene lennie, amelyből az illető engedni nem hajlandó, hanem elég már az olyan piiszta kijelentés is, amely szerint valaki köz­szükségleti cikk árát a megengedettnél magasabb árra mondja. Az áraknak a kirakatba történt kifüggesztése pedig az ily pus/.ta kijelentésnek hatályával bír _ ______ 106 100. Az a piaci árús, aki a rendőri kózeg kérdésére megmondja, hogy a közszükségleti cikket mily áron adja el, már tényleg ennyit követelt is, jóllehet a túlmagas árt nem egy vásárolni akaró fogyasztótól igényelte _______ __ 107 98. Az 1920: XV. to. 1. §. 2. pontjában meghatározott árdrágító visszaélés vádja esetében a bűnösség megállapítása szempont­jából a túlmagas ár követelése már magában is elegendő és e tekintetben közömbös az, hogy a vádlott később az eredetileg követett ár helyett annál kevesebbel is beérte ______ 106 95. Utánpótlási ár. — I A gazdasági élet viszonyaként tekintettel kell lenni arra az árra is, amelyen a kereskedő az árút pótolni tudja, de csak olyan mórtékben, mint amilyen mértekben azt a társadalmi igazságosság megengedi, mert a valutaromlásból eredt kedvezőtlen gazdasági helyzetből mindenkinek, tehát a kereskedőnek is ki kell vennie a reá eső részt. — II. A ke­reskedő a korona magasabb árfolyama mellett beszerzett köz­szükségleti cikk beszurzési árához az eladás napján esetleg bekövetkezett árfolyamcsökkenés alapul vételével kiszámított utánpótlási árat a ma»a egészében hozzá nem számíthatja, hanem az utánpótlás lehetősége tekintetében az eladáskor az árfolyam csökkenése következtében fennforgó veszély terhét a vevővel legalább is megosztani tartozik ______ 103 102. Az 1920: XV. tc. 1. §. 2. pontja nem a kizárólag az eredeti beszerzési ár alapul vételével kiszámított ár túllépését rendeli büntetni, hanem büntetni rendeli azt a cselekményt, amikor valaki a közszükségleti cikkért olyan árat követel, amely a beszerzési áron és egyebeken felül a gazdasági élet viszonyait is figyelembe véve, á méltányos hasznot meghaladó nyereséget foglal magába. A kereskedő, ha a gazdasági élet követeimé­in.

Next

/
Thumbnails
Contents