Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Büntetőjogi Döntvénytár. 107 Indokok: ... A védőnek azon érvelése, hogy a vádlott az inkriminált kabát-árakat bár kiírta a kirakatba, de azokat ügyletkötésnél nem követelte s a kabátokat a kiírt áraknál olcsóbb áron szokta eladni, az ügy eldöntésére nézve lényegtelenként figyelembe vehető nem volt, mert (a kir. Kúriának a Büntetőjogi Határozatok tárába felvett E. H. 1921. évi május hó 3-áa B II. 304 1921. sz. ítélete szerint) az 1920: XV. tc. 1. §. 2. pontjába ütköző bűncselekmény nem az ügyletkötéssel, hanem már az ár követelésével létesül. A ((követel)) szó pedig az 1920. évi XV. tc. alkalmazása szempontjából nem azt jelenti, mintha az árnak alku eredményének kellene, amelyből az illető engedni nem hajlandó, hanem elég már az olyan puszta kijelentés is, amely szerint valaki közszükségleti cikk árát a megengedettnél magasabb árra mondja. Az áraknak a kirakatba történt kifüggesztése pedig az ily puszta kijelentésnek hatályával bír . . . = L. a jelen kötetben 98. és 100. sorszám alatt közölt határozatokat is. 100. Az a piaci árús, aki a rendőri közeg kérdésére megmondja, hogy a közszükségleti cikket mily áron adja el, már tényleg ennyit követelt is, jóllehet a túlmagas árt nem egy vásárolni akaró fogyasztótól igényelte. (Kúria 1923 május 23. B II. 1179/1923. sz.) — L. BDtár XIV. 23.. 25., 65., XV. 29. sorszám alatt, továbbá a jelen kötetben 98. és 99. sorszám alatt közölt határozatokat. 101. Az 19U:XLI. tc. 2. §-a üldözi a személyiség meggyalázását és megvetését, valamint a személy társadalmi értékének azáltal való kisebbítését is, hogy a tettes annak valamely lényeges tulajdonságát szándékosan tagadja vagy kétségbe vonja ; sőt üldözi az önérzetnek szándékos nevetségessé tétellel való sértő megbántását, valamint a szeméremérzetnek megsértését is. Szóval a büntetőjogi védelem tárgya minden oly szándékos kifejezés vagy cselekmény, mely az emberi méltóság kisebbítését maga után vonhatja.