Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Büntetőjogi Döntvénytár. a törvény büntetni már azt is — aki a pénzügyminiszter tilalma ellenére — magyar koronát külföldre kínál (kiajánl). Amikor pedig a törvény ezt a még csak veszélyeztető cselekményt jelöli meg elkövetési cselekményül, az ép most kifejtettekre figyelemmel ezt azért teszi, mert a magyar koronának már ily módon való piacra dobása is — ha az külföldi pénzpiacon történik — alkalmas a pénzegységünk értékét lerontani. A súlypont tehát a koronának a külföldi pénzpiacra való dobásából állván, épen így, sőt még hatványozottabban hozza létre ezt az eredményt az, ha a magyar korona ily célból az országból kiszállíttatván az ott — a külföldi pénzpiacon — tényleg ily módon felhasználtatik. Minthogy tehát a korona romlásának oka lehet a puszta kínálat is, annál inkább kimeríti a törvényben meghatározott e bűncselekmény ismérveit, a kínálat teljesülését is magában foglaló — annál jóval többet képező — tényleges kivitel, ha az ezzel a szándékkal történt. Ezekre való figyelemmel a vádlottak bűnössége a törvény megsértése nélkül állapíttatott meg és ezzel kapcsolatban alaptalan a Sch. Leó vádlott és védője által a Bp. 385. §. 1. b) pontjára alapított semmisségi panasz abban az értelemben, hogy ez esetben csak a 6700/1922. M. E. sz. rendelet 8. §-a alá eső kihágásról lehetne szó. Ellenben alapos a most nevezett vádlott csatlakozásával a védő részérőJ a Bp. 385. §. i. b) pontja alapján bejelentett semmisségi panasz abban az irányban, hogy a vádlottak bűncselekménye nem minősíthető az 1922: XXVI. tc. 1. §-ának második bekezdése szerint. A kir. Kúria megítélése szerint ugyanis a vádlottak által kicsempészett pénzmennyisége — vonal kozásba hozva ezt a magyar állam bankjegyeinek egész tömegével, valamint a pénzpiacokon most általában forgalomban levő értékekkel — nem éri el azt a mértéket, amely a közgazdaság érdekeit súlyosan sértette vagy akár veszélyeztette volna . . . 95. Utánpótlási ár.— I. A gazdasági élet viszonyaként tekintettel kell lenni arra az árra is, amelyen a kereskedő az árút pótölni tudja, de csak olyan mértékben, mint amilyen mértékben azt a társadalmi igazságosság megengedi^ mert a valutaromlásból eredt kedvezőtlen gazdasági helyzetből mindenkinek, tehát a kereskedőnek is ki kell vennie a reá eső részt. — //. A kereskedő a korona magasabb árfolyama mellett beszerzett közszükségleti cikk beszerzési árához