Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

100 Büntetőjogi Dönti)étiytár\ vádlót fokozottabb lelkiismeretességre kellett volna késztetnie. Mindezekből a kir. Kúria azt a következtetést vonta le, hogy az adott esetben a valóság bizonyítása teljesen sikerüli. . . = Ugyanígy BDtár X. 205., XI. 187., XII. -28., XIII. 12. 92. Felmentés a sajtó útján elkövetett becsületsértés vádja alól, mikor a vádlott azt a felhívást intézte a nagyközönséghez, hogy az őt elhagyott feleségének az ö nevére és felelősségére ne hitelezzenek. (Kúria 1928 júri. 6. B 1. 1599/1923. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. Indokok : ... A való ténymegállapítás szerint a főmagánvádló elhagyta a férjét, a vádlottat, aki azután nejének esetleges költekezésből reá hárulható kötelezettségekkel szemben azzal védekezett, hogy a vádbeli sajtóközleményben arra hívta fel a nagyközönséget, hogy nejének az ő nevére, az ő számlájára ne hitelezzenek. Ebben a felhívásban a kir. Kúria sem talált megbecstelenítő, lealacsonyító vagy megszégyenítő kifejezést és illetve cselekményt, miért is a Bv. 2. §-ban meghatározott és a 4. §. 2. bekezdése szerint minősülő tényálladékot s illetve vádlottnak az abban való bűnösségét ő sem tudta megállapítani Családjogunkból, de az 1894: XXXI. tc.-ből is folyó jogszabály ugyanis az, hogy a férj csakis a vele életközösséget folytató nejét köteles eltartani és annak az ezen tartási kötelezeltségével kapcsolatos kiadásait fedezni és azokért felelni. Ellenben az őt elhagyó nejével szemben minderre csakis külön bírói határozat alapján kötelezhető. Hogy ily bírói határozat az adott esetben fennforogna, arra nézve nincs ténymegállapítás. Minthogy pedig a főmagánvádló az alsóbírósági ítéletekből kitűnően férjének nevét használja és minthogy ebből kifolyóan a vádlottal szemben fizetési kötelezettségek származhatnak, mert hiszen a jóhiszemű nagyközönség, a vádlott és neje közötti viszony tekintetében tájékozva nem lévén, a feleségnek elsősorban a férj nevére és felelősségére fog hitelezni: ennélfogva a vádlott ezt a felelőséget magától elhárítandó, joggal védekezett az őt elhagyott nejének minden esetleges oly ténye ellen, mely vele szemben fizetési kötelezettséget állapítania meg. Semmi kétség sem férhet hozzá, hogy vádlott közleményei csakis ezt célozták és csupán ennyit fepznek is ki. A Bv. 2. §-a elsősorban a mindenkori sértett társadalmi értéket védi, midőn annak megtagadását vagy akárcsak alá is szállítását üldözi. A feleség társadalmi értékének megtámadását és leszállítását jelentené a vádlott vádbeli cselekvősége az eset-