Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Büntetőjogi Döntvénytár. 9ÍS mellett az «inlernacionale»-nak nevezett proletárdalt is elénekelték, amit a nyitott ablakon át a házban lakók is hallottak. E tényállás alapján az alsóbíróságok a vádlottak terhére sem az 1921. évi III. tc. 5. §-ának első bekezdésében meghatározott vétséget, sem más bűncselekményt nem állapíthattak meg s ezért a vádlottakat felmentették. A kir. főügyész a Bp. 385. §. 1. a) pontjára alapított semmisségi panasszal élt. A panasz alaptalan. Azt ugyanis sem a vád nem állítja, sem feltevésként fel nem merült, hogy a vádlottak az internacionálénótának eléneklésével az állam és a társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatását vagy megsemmisítését, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos úton való létesítését követelték, vagy erre mást felhívtak volna; ennélfogva az 1921:111. tc. 5. §. első bekezdésének ezek a lehetőségei, mint elkövetési cselekmények szóba nem jöhetnek. A felhívott törvényhelyen olvasható arra az elkövetési cselekményre pedig, hogy a vádlottak dalukkal az erőszakos felforgatásra izgattak, jogilag viszont azért nem lehet következtetni, mert a kérdéses proletárdal megfelelő körülmények között alkalmas ugyan a rendfel forgató készség felkellésére, de alkalmatlan akkor, ha azt két mulatozó, italos ember összevissza dalolás közben lármázza el, amikor sem szövege, sem dallama nem tüzel föl, nem ingerel, legfeljebb a lárma miatt való jogos felháborodás formájáig. Emellett az italos, mulatozó, rendetlenül mindenfélét énekelő vádlottaknál az is kérdéses, gondoltak-e arra, hogy proletárdaluk izgat, belátták-e, hogy e dal az adott viszonyok között esetleg alkalmas lehet arra is, hogy az állami és társadalmi rend ellen másokat felizgasson ? Minderre a tényállásban biztos válasz nincs ; az adott viszonyok között tehát jogilag a vádlottak terhére dönteni nem lehet. A vádbeli vétséget ezek szerint a valónak vett tényállás meg nem valósította. De más bűncselekményt sem tartalmaz ez a tényállás. A rokontermészetű izgatás vétsége például jogilag azért nem. állapítható meg, mert a szándéknak kérdésessége, az elkövetési cselekménynek a fentebb elmondottak okából való hiánya mellett az adott tényállásból a gyülekezet jogi fogalmára sem lehetne biztosan következtetni. = Román nemzetiség gyűlöletre izgatásra — a román hadüzenet megtörténte után — oly dal éneklésével, amely a román állammal együttérzést fejezi ki: BDiár XII. 62. — Izgatás iskolában magvarellenes dal tanításával: B./T xxxi. L, m. i.