Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Büntetőjogi Döntvénytár. Ül jelen esetben a katonaság intézménye — ellen. Ezt pedig el lehet érni, való adatoknak rosszhiszemű beállításával, céjzatos csoportosításával és az ingerültség kiváltására alkalmas színezésével is. A vádlott ily irányban tette meg rosszindulatú megjegyzéseit, amelyeknek gyűlöletre ingerlő erejét azért is érezhette és beláthatta, mert saját, a magyar katonasággal szemben táplált ellenszenvben fogant nézetét fejezték ki. A vádlott bűnösségének megállapítása tehát a törvénynek megfelel. = Kúiia: Izgatás (Btk. 172. §.) tényálladékát nem zárja ki az állított tények valósása. (EH. BHT. 838.) — Való tények célzatos csoportosítása, mint izgatás : BDlár VII. 41. 83. A Btk. 172. §-ának első és második bekezdésében foglalt, külön védett érdekű s külön elkövetési cselekményü tényálladékok nem állanak egymással az alárendeltség viszonyában. Nem zárja ki az osztályellenes izgatás megállapítását az a körülmény, hogy az osztályellenes gyűlölet felkeltésére alkalmas nyilatkozat azzal összefüggésben az adófizetés megtagadására irány uló egyenes felhívás egyik indokaként szerepel. Az eszköz-cselekmény nem válik büntetlenné azért, mert más cselekménynek függeléke. (Kúria 1923 jún. 12. B. I. 2788/1923. sz.) Indokok: ... A vádlott a valónak elfogadott tényállás szerint — a reá kivételt adót sokalva — 20 — 30 ember jelenlétében oda nyilatkozott, hogy ((minek az adót behajtani, mikor sem rendes kormány, sem király nincsen, az adóbehajtás törvénytelen, az adót nem kell fizetni, mert az csak az uraknak kell, hogy osztozkodjanak rajta». E nyilatkozatból a kir. Kúria azl a jogi következtetést vonja le, hogy a vádlott gyülekezeten nyilvánosan, szóval, a fennálló jogrendet súlyos kitételekkel támadva, egyenes felhívást intézett a jelenvoltakhoz, hogy a hatóságoknak az adófizetésre vonatkozó törvényes rendeletének ne engedelmeskedjenek. Hogy ezt világos célratöréssel, átgondolt szándékkal tette, annak bizonyítéka az egyenes felhívás indokolása, amelyből kitűnik, hogy vádlott a hatóságok rendeletével a gyülekezet felingerlése útján szembe akart, szállni, s az adóbehajtást meg akarta hiúsítani; mert a vádlott korában a földmíves embernek is van annyi érett belátása, hogy ily tartalmú nyilatkozatának a jogrendet veszélyeztető zavaró