Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Büntetőjogi Döntvénytár. sí valósult meg, sőt végig sem sikerüli, azért tartatott fenn a sértett előzetes letartóztatása, azért folyt súlyos testi sanyargatása, ami legkegyetlenebbé akkor vált, amikor azt a vádlott ittasan folytatta. Nincs kétség ezek szerint a tekintetben, hogy a vádlott, mint a gyanúsított sértett vallomásának kivitelére hivatalánál fogva jogosult, sőt az eset szerint meg is bízott államrendőrségi nyomozó, vagyis közhivatalnok, abból a célból alkalmazta a gyanúsított sértettre a két napon át többszörös megverésben megnyilvánult törvényellenes kényszereszközt, hogy ettől a sértettől a vádlott akaratának, nézetének megfelelő vallomást csikarjon ki. A vádlott cselekményéből kitűnő ezen célzat pedig a Btk. 477. §-ában meghatározott törvényes tényálladékra utal, amelynek minden alkotó elemét megvalósítja. Emellett a célzat mellett teljesen közömbös a verés, a sanyargatás oka, amely a vádlottat a büntetendő cselekmény elkövetésére ingerelte és sarkalta. Az ok nem tényálladéki ismérv; a célzat ellenben az és a megtámadott ítélet az előbbinek előtérbe állítása miatt nem ismerte fel az utóbbit. Tévedett ennélfogva a kir. ítélőtábla, amikor a vádlott cselekményét nem a Btk. 477. §-ában körülirt bűntettnek minősítette. . . ... A büntetés kiszabásánál a kir. Kúria enyhítő körülménynek csak azt fogadja el, hogy a vádlott rendőri szolgálatát hosszú idő óta kifogástalanul teljesíti. A sértett állítólagos hazudozásai és az ebből támadott ingerültség ellenben nem enyhítő körülmény, mert a gyanúsítottak szabad védekezése, tehát részükről a valótlanságnak akár a halmozása is, a rendőri nyomozásnak jóformán mindannyi velejárója, amelyre a hivatásos nyomozó törvényellenes erőszakkal, testi sanyargatással nem felelhet, hanem amelyet neki kitartással, ügyességgel kell legyőznie. Súlyosító körülmény a vádlott terhére a testi erőszak, a sanyargatás nagyobb foka, ismétlése; továbbá az, hogy a vádlott utolsó alkalommal a hivatali eljárása alatt ittas is volt; végül az, hogy idegen hadifoglyot vert meg egész a testi sértés okozásáig, holott hadifoglyokkal való emberies bánásmód nemzetközi kötelességét hazánk mindig példás lelkiismeretességgel teljesítette . . . 78. /. A Btk. 200., 201., valamint 327. §-a ugyanazon egy jogi tárgyat: a titkot részesíti büntetőjogi védelemben. Ez a jogi tárgy pedig a levél-, a sürgöny- és a táv beszélő titoknál teljesen azonos. A titoknak a távbeszélővel kapcsolatos megsértése tehát a Btk. felhívott §-aiban megnyilatkozó törvény Büntetőjogi Döntvénytár. XVI. 6