Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

Büntetőjogi Döntvénytár. 73 döntvény szerinti magyarázata mellett a törvény alkalmazása eset­leg az anyagi igazság érdekeit sérthetné, minthogy ez az ellen­vetés e törvénynek majdnem összes rendelkezései ellen hasonló joggal tehető, annál kevésbé vonható le az a következtetés, hogy a törvényt nem lehetne, sőt nem kellene úgy magyarázni, mint ahogyan azt a jogegységi tanács magyarázza, mert a néptörvény 14. §-a módot nyújtott és nyújt arra, hogy kegyelemért folya­modhassanak és különös méltánylást érdemlő körülmények ese­tében kegyelemben részesíthetők legyenek olyan egyének is, akik nem esnek e törvény alá. Tekintettel mindezekre a kir. Kúria jogegységi tanácsa a fel­vetett elvi kérdést a rendelkező rész értelmében döntötte el. Kelt Budapesten a m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 1922. évi április hó 7. napján tartott ülésében. Hitelesíttetett a m. kir. Kúria büntető jogegységi tanácsának 1922. évi április hó 21. napján tartott ülésében. * * = A Kúria jogegységi tanácsúnak. 9. sz. büntető döntvényét a BDtár XV. 20. szám alatt közöltük. 39. /. Azok a jogok, melyeket a Btk. 92. §-a a ren­des büntetés enyhítésére nézve, a Btk. 66. §-a pedig a kísérlet enyhébb büntetésére nézve megadott a bíró­nak, feltételeikre nézve egymástól teljesen függet­lenek. A Btk. 92. §-ánál az egyéni bűnösség csök­kent volta vonja maga után az enyhítést, a Btk. 66. §-ánál ellenben az a döntő, hogy a kísérleti cse­lekmény a bevégzés felé mekkora utat tett meg. Ha tehát súlyos a kísérlet tárgyilag, de a vádlott egyé­niségében rejlő rendkívüli enyhítő körülmények forog­nak fenn: csakis a 92. §. alapján lehet enyhébb bün­tetési nemre átmenni; ha pedig a vádlott egyéni­ségében rejlő rendkívüli enyhítő körülmények nincse­nek ugyan, de objektíve csekély súlyú a kísérlet, a Btk. 66. §-a ad jogot az enyhébb büntetési nem alkal­mazására; végül kétszeres lefokozásnak akkor van

Next

/
Thumbnails
Contents