Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)
i)l I Büntetőjogi Döntvénytár. éretett», ami az adott esetben be nem következett, mivel a sértett mégsem fizetett. A kir. főügyész e minősítést tévesnek tartotta és a kir. ítélőtábla ítélete ellen a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján semmisségi panasszal él. A panasz alapos. Az kétségtelen jogszabály, hogy a bűncselekmény bevégzéséhez a törvényes tényálladék minden részének megvalósítása szükséges, de csak addig a mértékig, amennyire azt a törvényes fogalommeghatározás követeli. A jogtalan vagyoni haszon célzatának, mint a zsarolás törvényes tényálladéka egyik alkotó elemének tehát a vádlott szándéka által felöleltnek és a valónak vett cselekmény által érvényesítettnek kell lennie — de csak a célzat fokáig és nem a vagyongyarapodás tényleges bekövetkezéséig, mert ezt a Btk. 350. §-a nem kívánja — aminthogy nem hozza kapcsolatba az «lért hasznot a sértettnek okozott kárral sem. A vagyoni haszon tényleges elérését, mint a zsarolás vétsége befejezettségének ismérvét e szerint az alsóbíróságok helytelenül értelmezték bele az egyébként világos szövegű törvényes tényálladékba. E helytelen törvényértelmezésnek az oka pedig az, hogy az alsóbíróságok a célzatot, mint a törvényes tényálladék ismérvét összetévesztették az elkövetési cselekménnyel s azért jutottak jogilag tarthatatlan és törvényellenes eredményre. A zsarolás vétségének elkövetési cselekedete ugyanis az erőszak vagy a fenyegetés eszközével történt kényszerítés, vagyis a sértett akaratának arra való szorítása, hogy azt cselekedjék, eltűrjön vagy elhagyjon, ami^ a vádlott akar. Ha az ily eszközökkel dolgozó kényszerítés célt ér; ha a sértett ellenkező akarata megtörik és elhatározza a vádlott akaratának cselekvésben, tűrésben vagy elhagyásban való megvalósítását, akkor a vétség elkövetési cselekedete teljessé lesz, a vétség tényálladéka kimeríttetett, minden alkotó elem, megvalósíttatott — egyszóval a vétség befejezetté vált — akár bekövetkezett a vagyonszaporodás, akár nem. Ha ellenben az erőszakkal vagy fenyegetéssel dolgozó kényszerítés a sértett akaratelhatározását a vádlott kívánságának megfelelően ki nem váltja, akkor a zsarolás vétsége kísérleti állapotban marad, mert a kényszerítés a kívánt hatást nem idézte elő. A jogtalan vagyoni haszon célzata azonban a vétségnek úgy befejezett, mint megkísérlett formájában csak színező ismérve, amely lebeg a szándék előtt, irányítja a cselekményt, de megvalósulását a vétség befejezéséhez a törvény nem kívánja. Alkalmazva most már az elmondottakat az adott esetre, azt