Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

Büntetőjogi Döntvénytár. izgatásnak nem tényálladéki eleme az egyenes fel­hívás ; az egyenes felhívásban ugyanis már meg van jelölve a közrend és a társadalmi béke megza­varásának a módja, iránya, esetleg eszköze, holott az izgatás a közrendre és a társadalmi békére egy­előre csak azért veszélyes, mert az elharapódzó álta­lános gyűlölet elmérgesíti a társadalmi osztályok között való viszonyt és könnyen törhet ki közbékét megbontó, jogrendet zavaró cselekményekben. — V. Az alkotmány által biztosított szabad bírálati jog nem ád szabadságot arra, hogy viszály keltésével a jogrend és a társadalmi béke felboríttassék. I (Kúria 1922 jan. 47. B I. 5357/1921. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszokat elutasítja. Indokok: A panaszok alaptalanok. ... A bizonyítás kért kiegészítésének el nem rendelése miatt alaki okon emelt panasz nem alapos azért, mert a védelem a kihall­gatni kért tanukkal és a más célból fölvett iratok beszerzésével tu­lajdonképen azt akarta bizonyítani, hogy a vádlott a képviselőtestü­leti ülésen mondott szavait és kitételeit nem izgatási szándékkal és nem a társadalmi osztálygyűlölet hangulatának kiváltása céljából használta. Erre vonatkozóan azonban a kir. ítélőtábla előtt elegendő bizonyítási anyag állott már rendelkezésre, s így a bizonyítás kért kiegészítése a védelem sérelme nélkül helyesen mellőztetett. Az izgatás bűntettére vonatkozóan pedig a vádlott bűnössége jogilag helyesen állapíttatott meg és az ebben az irányban anyagi semmisségi okon emelt panasz nem helytálló; mert a vádlott egy jelentékeny anyagi felelősséggel kapcsolatos, tehát ingerültség ki­váltására alkalmas ügy tárgyalása közben szólalt föl az úgynevezett «urak» ellen és a kiemelten hangoztatott ((szegény nép» érdeké­ben, amikor az észlelt pénzhiányt a hivatali közegek nézete szerint a kommunizmus alatt szerepelt községi tanácstagoknak kellene meg­téríteniük. A vádlott eszerint egy éles helyzetet, kirívó ellentétet használt föl arra, hogy az uraknak a szegény népet nyúzó akaratától és annak kilátásba helyezett veszedelmes eredményeiről beszéljen. A fenn­forgó ellentélnek ily kihasználása a ((szegény nép»-nek az «urak»-

Next

/
Thumbnails
Contents