Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

Büntetőjogi Döntvénytár. 27 hoz hű és már-már teljesen megmagyarosodott tót eredetű polgárok szembe állíttassanak a város magyar lakosaival; ezekben ellenséget, lássanak, kiktől félni, kiket gyűlölni kell. Nem azt rója fel a bíróság vádlottnak bűnül, hogy a város polgárainak egy részét tót származására figyelmeztette és hogy azokat tót nemzetiségi érzésükben meg akarta erősíteni, hanem az a tette képez bűncselekményt, mellyel a tót lakosságot, csakhogy célját minél biztosabban és minél nagyobb mértékben elérhesse, ellenségként iparkodott a magyarsággal szembe állítani. Ezért kellett az ország legádázabb ellenségeit testvéreknek nyilvánítani és érettök lelkészi mjnőségben egy vallási gyülekezeten, az imaházban imádkozni is. Es ezt a célt szolgálta a vádlottnak az a további tette is, hogy az országot megszálló románok által nyilvánvalóan külpolitikai célzattal elrendelt népszámlálás alkalmával hiveit külön figyelmeztette, hogy a számlálólapokon magukat ne magyaroknak, hanem «szlovák»-oknak vallják és ugyanezen okból külön beadvánnyal is fordult a román parancsnoksághoz, holott mindehhez a vallásosságnak nem volt semmi köze. A vádlottnak ez a cselekménye tehát a vádbeli bűntett ismérveit mindenképen kimerítvén, a másodbíróság ítéletének vonatkozó részét a Bp. 395. §. 1. a) pontja alapján megsemmisíteni kellett és a törvénynek megfelelő ítélet volt hozandó. - Kúria: l?galás vádja- esetében az a döntés tárgya, vájjon a vád tárgyává tett nyilatkozat tartalmánál, valamint az előadás modoránál fogva alkalmas volt-e arra, hogy valamely nemzetiségben, osztályban vagy hitfelekezetbeu a másik ellen az ellenséges érzületet keltse föl vagy fokozza. (M)tár XI. 67.) 20. /. A büntetés enyhítése vagy súlyosítása végett az Ube. 19. 3. pontja alapján csupán bűntett miatt történt elítélés esetében van helye semmisségi panasznak. — //. A vádlottnak az a cselekménye, hogy uzsoraáron tűzifát árusított a vele egy házban lakóknak, jóllehet erre sem hivatása, sem engedélye nem volt: az 1920.: XV. tc. 1. £-ának 1. és 'i. pontjaiba ütköző annyi vétség tényálladékát állapítja meg. ahány egyénnel a vádlott ily üzérkedő ügyletet kötött. — III. Az 1920: XV. tc. 1. §-ának 1 pontja alá