Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

Büntetőjogi Döntvénytár. :>,c2 Ez az érvelés merőben téves, a törvény szövegének helytelen magyarázatán és a törvényhozás célzatának félreismerésén alapszik. A vádbeli cselekmény (1920: XV. tc. 3. pontja) nemcsak abban az esetbeji forog fenn, ha a munkaadó vagy munkavállaló a munkateljesítésre vonatkozó szerződés megkötésénél, hanem — és a törvény szövege szerint is főleg akkor, ha az ellenszolgáltatás követelésénél használja ki a másik fél szorult helyzetét, Abban igaza van az uzsorabíróságnak, hogy a sértett abban a tekintetben nem volt szorult helyzetben, hogy csak a vádlottnál végeztethette volna el a szóbanforgó munkát, mert az uzsorabíróság megállapítása szerint köztudomású volt az a tény, s ezt sértettnek is tudnia kellett, hogy Nyíregyházán a vádbeli eset idején a vádlotton kívül még számos olv egyén volt, aki fehérnemű tisztítással és vasalással hivatásszerűen foglalkozott; igaza van az uzsorabíróságnak abban is. hogy ha sértett, ez irányban lépéseket tett volna s nem lordul csupán a vádlotthoz, bőven állott volna rendelkezésére olyan munkás, aki a szóbanforgó munkát elonyösebb feltételek mellett végezte volna el, mint a vádlott; mindennek azonban jelen esetben nincs a munkabéruzsora fennforgását megszüntető kihatása, sőt ellenkezőleg ezekből a körülményekből csak az következik, hog) sértett, aki a vádbeli eset előtt és után hasonló tisztítási munkáért Debreczenben és Budapesten csak felét fizette a vádlott által követelt árnak, a kereskedői tisztességben való abban a hiszembeo küldte gallérjait és kézelőit a díjak előzetes megtudakolása nélkül a vádlotthoz, hogy a tisztításért ez sem fog többet követelni, mint a többi tisztító. Á sértett ezen jóhiszemű tévedése folytán. jutott azután abba a szorult helyzetbe, hogv miután fehérneműjét már átadta a vádlottnak s ez azokat kitisztíttatta, kénytelen volt a vádlóit által a tisztításért követelt magas díjakat megfizetni, inert különben vádlott a gallérokat és kézelőket ki nem adta volna, vagy bepereli s a mindig bizonytalan kimenetelű per kellemetlenségeinek teszi ki a sértettet. Vádlott ennek a szorult helyzetnek kihasználásával követeli és fogadott el a tisztításért olyan árt, amely szembetűnően aránytalanul meghaladta a saját szolgáltatásának értékét. Tévedett tehát az uzsorabíróság, amikor a vád alapjául szolgáló és a fenti részleteiben nem vitás tényállásban a vádbeli cselekmény tényálladékát fel nem ismerte és vádlottat fölmentette * * — Munkabéruzsora megállapítása, mikor a munkaadó és a munkavállaló oem egyeztek meg előre a munkabérre nézve és a munkavállaló az aránytalan