Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

118 Büntetőjogi Döntvénytár. vádlottat a kir. törvényszék ítéletében megjelölt cselekményéért az 1921:111. te. 5. §-ának első bekezdésébe ütköző állami és társadalmi rend elleni izgatás vétségében bűnösnek mondja ki. Indokok: A kir. ítélőtábla ítélete ellen a kir. főügyész a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján semmisségi panaszt jelentett be a vádlott bűnösségének meg nem állapítása miatt. A panasz alapos. Az alsóbbfokú bíróságok ítéleti ténymegállapítása szerint a vádlott vasúti vendéglőhelyiségben többek jelenlétében azt kiabálta, hogy ha mégegyszer kommunizmus lenne, akkor ő lenne az első kommunista és az urakat mind lefejezné és ezt a papokon kezdené, mert azok a leghuncutabbak. Az 1921 : III. tc. 5. §-a szerint büntetendő izgatásra vonatkozó szándéknak nem alkotó eleme valamely különös izgatási célzat. E §-ban meghatározott izgatásra vonatkozó szándékosságot kimeríti olyan kifejezéseknek tudatos használata, amelyek alkalmasak arra, hogy az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen pedig valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos úton való létesítésére izgassanak. A kommunista-uralom kétségtelenül csakis az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos íelforgatásával állítható vissza. Aki tehát e felforgató rendszer visszatérése esetén az urak és a papok kiirtásában részt vesz, az annak a kívánságának ad kifejezést, hogy az ügynevezett proletárosztály kizárólagos uralma erőszakos móddal állíttassék vissza. Ezzel pedig olyan kijelentést tesz, amely alkalmas arra, hogy ezen állam- és társadalomelle-' nes felforgató irányzat mellett izgasson. Vádlott ezeket a kijelentéseket mindenki részére hozzáférhető nyilvános helyen, vasúti vendéglőhelyiségben, többek jelenlétében a kifejezések tartalmának és jelentőségének tudatában tette és így cselekménye megállapítja az 1921 : III. tc. 5. első bekezdésébe ütköző állami és társadalmi rend elleni izgatás vétségének tényálladékát . . . 60. /. Közszemlére kitétellel elkövetett izgatás vádja esetében közömbös, hogy az inkriminált képes ábrázolatot tényleg hány ember tekintette meg, csupán az a lényeges, hogy a közforgalmi utcára néző kirakatban elhelyezett rajzot bárki szabadon megtekinthette. — //. Az izgatás tényálladékához nem