Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

Tartalommutató. v akiknek ügyében a bíróság a nem jogerős ítéletet az említett néptörvény életbelépte után hozta meg. (A kir. Kúria jogegységi tanácsának 10. számú büntető döntvénye.) „_ .... _ 68 113. §. 42. .Részvénytársaság — mint tagjainak és tisztviselőinek kollektív egysége — ellen ép úgy elkövethető a rágalmazás vétsége, miként egyes élő személy ellen. Részvénytársaság megrágalmazása esetében a kollektív egység nevében kell a magánindítványt előterjeszteni és a magánvád képviseletében eljárni és pedig azoknak, akik a részvénytársaságot a törvényben és az alapszabályokban megállapított külön szerv útján magánjogi jogviszonyaikban képviselik .... ..„ .„ .... ... 79 115. §. 34. A sértettnek az a kijelentése, hogy a vádlott megbüntetését nem kívánja, a magánindítvány visszavonását jelenti.... .... 63 xMÁSODIK RÉSZ. A büntettek és vétségek nemeiről és azok büntetéséről. VI. FEJEZET. Az alkotmány, a törvény, a hatóságok elleni izgatás. 172. §. 18. I. A Btk. 172. §. 2. bekezdésében meghatározott izgatás tényálladékát kimeríti már az is, ha a tettes valamely gyülekezet előtt a helyzet felismerésére képes lelki állapotban olyan kijelentéseket tesz, melyek a mindenkori életviszonyok között alkalmasak arra, hogy az egyik társadalmi osztály a másik ellen gyűlöletre gerjedjen. Különös célzat és egyenes felhívás nem kellék, sőt a gyűlölet létrejötte sem szükséges, hanem elegendő, ha ama kijelentések abban a tudatban tétetnek, hogy azok a gyűlöletkeltésre alkalmasak. Elítélés nemzetgyűlési képviselőválasztás idején tartott programmbeszéd miatt. — • II. Az 1912:LXIII. tc. 19. §-ában foglalt azon rendelkezés hatályát, amely a háború idején elkövetett izgatásnak bűntetté minősüléséről rendelkezik, az 1920 : VI. tc. 1. §-a és az 1921. évi XXXIII. tc. 1922 július 31. napjáig meghosszabbította „ .... 24 19. A Btk. 172. §. 2. bekezdésében meghatározott izgatást az követi el, ki a közbóke megzavarására alkalmas többség hallatára oly kijelentést tesz, amely valamely nemzetiség tagjaiban a másik ellen az ellenséges érzület felkeltésére alkalmas. Nem ismérve ezen bűncselekménynek a gyűlölet, kiváltásra irányuló célzat, elég a tettesben az a tudat, hogy kijelentésével az ellenséges indulatot felkelteni képes. Elítélés, mikor a vádlott egy magyar városban a tót nemzetiségű kisebbség tagjai előtt imádkozott a magyar állammal háborúban álló oroszokért és csehekért és azokat testvéreknek mondta oly időpontban, midőn a csehek Magyarország egész felső vidékét megszállották „ „_ 25