Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 14. kötet (Budapest, 1922)

78 Büntetőjogi Döntvénytár. vágy. Különböző ellenben a két tényálladékban a jogi érték, vagyis a jogvédelem tárgya. Egy gazdaságilag s pénzügyileg egyaránt a legsúlyosabb viszonyok közt élő ország, mint a milyen Magyarország arra van utalva, hogy közszükségleti eikkeivel a leggazdaságosabban bánjon ; erre van utalva egyrészt azért, mert a normális termelés számos okból a háború és forradalom pusztításai után még helyre nem állhatolt, másrészt a nemzetközi íorgalom sem indulhatott meg kellő mértékben, ez okból a kormánynak két irányban kellett intézkedni arról, hogy az ország lakosai szükséget ne szenvedjenek, egyik irányban a közszükségleti cikkek igazságos és aránylagos megosztását kellett biztosítani, másik irányban arról kellett gondoskodni, hogy az ország közszükségleti árúkészlete a lelkiismeretlen spekuláció- és export révén le ne apadjon. Az államnak két irányú gondoskodását és törekvését biztosítja a szabadforgalom korlátozása a belföldön, a külfölddel való kereskedelmi viszonylatban pedig az export tilalma. Tehát a szabadforgalom korlátozásánál a jogilag védett érdek az, hogy az állam polgárai azokhoz a közszükségleti cikkekhez, melyek forgalma korlátozva van aránylagosan és igazságos elosztás szerint hozzájuthassanak ; az export tilalmánál pedig abban összpontosul a közület jogi érdeke, hogy a meglevő árúcikkek a lakosság részére megőriztessenek, s a lelkiismeretlen spekuláció önző egyéni érdekből ki ne szállítsa azokat az ország határain túl. Vagyis a törvény az első esetben a lehetőség határain belül a fogyasztást büntető szankció révén igyekszik a társadalmi igazság keretébe szorítani; a második esetben pedig a közszükségleti cikkek állaga a készletek raktárát akarja az állam polgárai javára biztosítani. Miután e két érdek keretei csak ritkán lehetnek azonosak, ebből következik, hogy a forgalom korlátozásának körét nem födi az exporttilalom köre. Ez utóbbi, a dolog természetének megfelelőleg rendszerint tágabb, mint a szabadforgalom korlátozásának köre, mert a kínálat és kereslet közti gazdasági törvény szabad belföldi forgalom mellett már akkor biztosíthatja belíöldön a javak egészséges megosztását, mikor még a nemzetközi forgalom szabaddá tétele gazdasági veszéllyel járna a belföldi társadalomra, vagyis nem volna biztosíték arra, hogy ezen a réven árúkészletünk leapadásának súlyos veszélye nem fenyegetheti az ország lakosságát s különösen kedvezőtlen valutáris viszonyaink folytán az utánpótlás nem válik lehetetlenné. Ebből s a nemzetközi forgalom tágabb s nagyobbkörű lehetőségeiből következik, hogy a kiviteli tilalom rendszerint teljesen magában foglalja azokat az árúkat, melyeknek forgalma belföldön korlátozva van s ezenkívül még egész sorozatát az oly árúk-